Célkeresztben a nigériai keresztények

Nem véglegesített becsléseik alapján csak az idei évben több mint ezer, 2015 óta legalább hatezer kereszténnyel végeztek szélsőségesek.

Mubi, 2018. mjus 2. 2018. mjus 2-b kzreadott kpen sr fekete fst gomolyog az szakkelet-nigriai Mubi teleplsn elkvetett pokolgpes mernylet helysznn mjus 1-jn. A telepls mecsetjben vgrehajtott ketts ngyilkos mernylet kvetkeztben legkevesebb 24 ember lett vesztette. Egyelre egyik terrorszervezet sem jelentkezett a tmads elkvetjeknt, ugyanakkor a Boko Haram dzsihadista szervezetet gyantjk a mernylet htterben. (MTI/EPA) Fotó: MTI/EPA

– Az otthonunkat lerombolták. A kórházat felgyújtották. Halomba rakták a székeket, mint egy tábortüzet, hogy felégessék a templom tetejét – mesélt a nigériai keresztények elleni erőszakról a Humanitarian Aid Relief Trust (HART) brit civil szervezetnek egy túlélő, a 38 esztendős Antonia Aje. A The Christian Post birtokába jutott, hivatalos beszámolókra, médiajelentésekre, helyszíni tanúvallomásokra alapuló jelentés alapján a vallásilag megosztott afrikai ország bizonyos részein a keresztények mindennapos veszélyben élnek. Nem véglegesített becsléseik alapján csak az idei évben több mint ezer, 2015 óta legalább hatezer kereszténnyel végeztek szélsőségesek. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mert a hatóságok külön nem vizsgálják az áldozatok vallási hovatartozását, ám a különféle statisztikák mind több ezerre teszik a nigériai keresztények és muszlimok közötti egyre súlyosabb konfliktus áldozatainak számát. Beszédes, hogy az Open Doors amerikai alapítvány keresztényüldözést rangsoroló listájában Nigéria a 12. helyen áll.

A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fulbék (más néven fuláni) népcsoport a felelős. A mintegy 190 milliós Nigériában az északi területeket elsősorban a szűk többséget alkotó muszlimok, a déli részt pedig Krisztus követői lakják, ami az érzékeny területeken rendre összetűzésekhez vezet. A konfliktus azonban nem csupán vallási. Az ország középső része, éppen a két közösség fő találkozási pontja egy termékeny sáv, ahol a fulbék törzsek hagyományosan állattenyésztéssel foglalkoznak. Nigéria „éléskamrájában”, a csordák évszázadok óta megszokott útvonalán azonban megjelentek az inkább mezőgazdaságban jeleskedő keresztény gazdák is, amit a muszlim pásztorok nem néznek jó szemmel. A vízért, földért és erőforrásokért vívott harc gyilkos ördögi körré fajult, amelyben az egyik közösség elleni támadást a másikkal szembeni megtorlás követi. Ha a hit nem is mindig a fő mozgatórugó, a HART jelentése rámutat: a gazdasági érdekellentétek mellett a keresztényeket kétségkívül vallásuk miatt is üldözik, amit bizonyít a papok kiontott vére és a több tucat felgyújtott templom. Ráadásul a keresztényeket a Boko Haram dzsihadista csoport is célba vette. A korábban az Iszlám Államnak is hűséget esküdő terrorszervezet célja egy a saríán alapuló, radikális iszlám ország létrehozása, amelyben semmiféle helye nincs más vallásoknak.

Amikor 2015-ben Nigériában demokratikusan megválasztották elnöknek a muszlim Muhammadu Buharit, felcsillant a remény, hogy az egykori katona vezetésével legyőzik a szélsőségeseket. Buharit idén újraválasztották, noha – mint az a fenti számokból is látszik – a terroristák elleni harca nem járt sikerrel. De a nigériai keresztények létszáma így is növekszik, többek között a nyugati segítségnek is köszönhetően. Ebből Magyarország is kiveszi a részét: a Hungary Helps program keretében hazánk idén egymillió eurós (329 millió forintos) támogatást biztosított a sokotói egyházmegyének.