Csalások miatt nem ismeri el riválisa Pasinján győzelmét

A választás tovább fokozta a megosztottságot: tüntetésekre, zavargásokra számítanak Örményországban.

Jereván, 2021. június 20. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök voksol egy jereváni szavazóhelyiségben 2021. június 20-án, az elõrehozott parlamenti választások napján. MTI/EPA/Narek Alekszanjan Fotó: Narek Alekszanjan

Korábbi hírekkel ellentétben mégis tud önállóan kormányt alakítani Nikol Pasinján ügyvezető örmény miniszterelnök pártja, amely elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választáson, noha a politikus már hétfő hajnalban, a hivatalos részeredmények ismeretében győztesnek hirdette pártját. A Pasinján vezette Polgári Szerződés a voksok 53,92 százalékát szerezte meg, és ez elvileg 0,08 százaléknyi vokssal kevesebb, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy önállóan tudjon kormányt alakítani. Tigran Mukucsján, a központi választási bizottság elnöke azonban újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a testület által közzétett előzetes eredmények alapján Pasinján pártja mégis jogot formálhat arra, hogy önállóan alakítson kormányt. Magyarázata szerint a bizottság által közzétett adatok azt mutatják, hogy a pártok az összes szavazat hány százalékát szerezték meg, de a mandátumelosztás más séma szerint történik. Az a politikai erő alakíthat önállóan kormányt, amely a mandátumok számának 54 százalékát birtokolja, Pasinján pártja pedig további mandátumokat kap a parlamentbe be nem jutott pártok szavazatai révén.

Jereván, 2021. június 21.
Nikol Pasinján ügyvezetõ örmény miniszterelnök (k) testõrei körében Jerevánban 2021. június 21-én.
MTI/AP/PAN Photo/Tigran Mehrabyan

– Már láthatjuk, hogy meggyőző győzelmet arattunk a választáson, és meggyőző többségünk lesz a parlamentben

– jelentette ki korábban Pasinján, és hétfő estére Jereván központjába hívta a támogatóit. A politikus arról beszélt a győzelem kihirdetésekor, hogy az örmény nép „acélforradalmat” vitt véghez. Azt ígérte, hogy konzultációkat fog folytani „minden egészséges” politikai erővel.

A Robert Kocserján volt államfő vezette szövetség, az Armenia a második helyen végzett a szavazatok 21,04 százalékával. A pártok számára a bejutási küszöb öt, a választási szövetségek (blokkok) számára hétszázalékos. Mukucsján azonban kifejtette, hogy a választási törvény szerint a parlamentben mindenképpen legalább három pártnak kell lennie, ezért bejut a harmadik helyen végzett politikai erő akkor is, ha nem lépte át a bejutási küszöböt. A választási bizottság elnöke igennel válaszolt arra a kérdése, hogy az előzetes eredmények alapján tagja lesz-e a parlamentnek a Szerzs Szargszján volt államfő vezette Tiszteletet! blokk is, amely harmadikként a voksok 5,23 százalékát szerezte meg, és nem lépte át a rá vonatkozó hétszázalékos küszöböt. A negyedik, a Gagik Crukján vezette Virágzó Örményország nevű párt 3,96 százaléknyi voksot kapott, de rá az ötszázalékos küszöb vonatkozik.

Jereván, 2021. június 20.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök voksol egy jereváni szavazóhelyiségben 2021. június 20-án, az elõrehozott parlamenti választások napján.
MTI/EPA/Narek Alekszanjan

Pasinján fő riválisa, Kocsarján azonban az állítólagos csalások miatt nem ismerte el az előzetes eredményeket és a gyanús esetek alapos kivizsgálását követeli. A volt államfő úgy véli, az eredmények jócskán rácáfolnak az elmúlt nyolc hónap társadalmi megnyilvánulásaira, és nagyon eltérnek az utóbbi napokban készített közvélemény-kutatásoktól, amelyek nagyjából azonos eredményt mértek a két legnagyobb tömörülésnek. Sőt a Gallup intézet múlt pénteki felmérése azt mutatta, hogy Kocsarján szövetségére a választók 28,7 százaléka, Pasinján pártjára pedig 25,2 százalékuk szavazna.

– Ezen kérdések teljes körű tisztázásáig a blokk nem ismeri el az eredményeket

– szögezte le Kocsarján. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint 319 bejelentés érkezett szabálytalanságokról.

Robert Kocsarján korábbi örmény miniszterelnök és államfõ, az ellenzék vezetõje köszönti a támogatóit, miután voksolt egy jereváni szavazóhelyiségben 2021. június 20-án, az elõrehozott parlamenti választások napján.
MTI/AP/Szergej Gric

Több szakértő attól tart, hogy komoly tüntetések, akár zavargások is kirobbanhatnak, miután a meglehetősen kemény választási kampány tovább fokozta a megosztottságot az országban a tavaly őszi hegyi-karabahi konfliktust követő, egyébként is rendkívül feszült időszakban. Az előre hozott választásokon nagyjából 2,6 millió szavazó adhatta le voksát több mint kétezer szavazóhelyiségben.

– Ha nem lett volna a tavalyi karabahi háború, akkor most választások sem lennének. A háború eredménye hatással volt a pártok retorikájára, amelyben a kormányt vádolták a kudarccal, és főleg az elmúlt időszakban ez már egymást durván sértegető formát öltött

– mondta korábban a Magyar Nemzetnek Armen Grigorján, a jereváni Politikai Tanulmányok Központ alelnöke, hozzátéve: a háborút követő kezdeti hisztéria azóta csillapodott, és a békés megegyezés ellen kampányoló nacionalista erők gyengültek, a társadalomban az elmúlt hetekben egy realistább hozzáállás uralkodott el.

A voksolást azért kellett kiírni, mert súlyos belpolitikai válsághoz vezetett a Kaukázuson túli köztársaságban, hogy a szomszédos Azerbajdzsán tavaly ősszel nagy területeket foglalt el a vitatott hovatartozású, addig nagyrészt örmény ellenőrzés alatt álló, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban és környékén. A hat héten át tartó harcokban 6500-an haltak meg, s Örményországban tömegtüntetéseken követelték a kormány lemondását, azzal vádolva a kabinetet, hogy „elárulta az örmény nemzeti ügyet”. Nikol Pasinján végül, a feszültséget enyhítendő, lemondott, és új választásokat írtak ki.