A Disney már saját magát is rasszizmussal vádolja

Óva int a Disney egyes meséinek az elején az abban felbukkanó rasszizmus és egyes embercsoportok sztereotipikus ábrázolása miatt. Mára már problémás lett például a kínai macska és az énekelő varjak, de nem menekül meg a rasszizmus vádja elől Pán Péter sem.

Forrás: V4NA

A rasszista tartalomra figyelmeztet egyes mesefilmjei elején a Disney a legújabb kezdeményezése, a Stories Matter keretében. Ez azt jelenti, hogy egyes mesék elején megjelenik egy szöveg a nézők számára, ami arról szól, hogy a műsorban faji sztereotípiákat lehet felfedezni, ez pedig természetesen helytelen.

A Disney saját magáról állítja, hogy a film gyártásánál helytelenül jártak el, amikor ilyen mesét csináltak. A probléma abban is rejlik, hogy egyes szereplők vagy maga a történet negatívan jelenít meg egy kultúrát vagy közösséget.

Jelenleg hat filmről lehet tudni, amelyeket érint a figyelmeztetés – a Pán Pétert, a Macskarisztokratákat, A Dzsungel könyvét, a Dumbót, a Susi és Tekergőt és a Robinson családot. A Disney kezdeményezésének oldalán pedig lehet némi betekintést kapni abba, hogy a filmek közül néhány miért is okoz gondot manapság a vállalatnak. Ráaadásul a BBC is összegyűjtötte, hogy miért számítanak egyes mesék rasszistának.

A Macskarisztokratákban például az egyik macskát kelet-ázsiainak ábrázolják, ami a Stories Matter oldala szerint az ottani emberek rasszista karikatúrája. A macskának ugyanis húzott szemei vannak, akcentussal énekel, a zongorán pedig evőpálcikákkal játszik – ráadásul egy fehér színész kölcsönözte a hangját. Most már úgy tartják, hogy a macska karaktere erősíti a külföldi, kívülálló sztereotípiáját, a dalszövegek pedig a kínai nyelvet, valamint a kultúrát figurázzák ki.

Szintén az ázsiai emberekre nézve sértő a Susi és Tekergő című mesében két sziámi macska karaktere, mutat rá a BBC. Ebben a filmben ráadásul egy sintértelepen több kutya is erős akcentussal beszél, amivel azon országok sztereotípiáit erősítik, ahonnan származnak azok a fajok, például Mexikó vagy Oroszország.

Az elefántról szóló Dumbó mesében egy varjúkat ábrázoló jelenettel van gond. Ezzel ugyanis a mai felfogás szerint az olyan műsorok előtt hajtanak fejet a film készítői, amiben fekete bőrű előadók feketére festett arccal, rongyos ruhákban imitálták és figurázták ki az afrikai rabszolgákat az ültetvényeken. A varjúk vezérének ráadásul Jim Crow a neve, és ugyanezen a néven voltak az Egyesült Államokban korábban olyan törvények, amelyek a faji szegregációra vonatkoztak.

Pán Péter története is problémás a mai világban a Disney szerint, mert abban rendkívül sztereotipikusan ábrázolják az amerikai őslakosokat, ami nem tükrözi a sokszínűségüket, és az autentikus kulturális hagyományaikat. Ráadásul érthetetlen nyelven beszélnek benne az indán szereplők, illetve többször is rézbőrűként hivatkoznak rájuk a mesében. Pán Péter és társai pedig kifigurázzák az őslakosokat, amikor fejdíszt vesznek fel, és táncolni kezdenek.

A Robinson család című filmben kalózok okoznak problémát a családnak, akiket a Disney szerint szintén a sztereotípiáknak megfelelően külföldi fenyegetésként ábrázolnak. Több kalóz ráadásul barna vagy sárga arccal van megjelenítve, és nem helyénvaló öltözékben, ami csak tovább erősíti a másságukat. Ráadásul ők is érthetetlen nyelven beszélnek, amivel rasszistán jelenítik meg az ázsiai és közel-keleti embereket.

A dzsungel könyvével pedig az a gond, hogy az egyik szereplő az afro-amerikai emberek rasszista megjelenítése. Ez a szereplő Lajcsi király, a majmok uralkodója, aki szegényes nyelvi készségekkel rendelkezik, dixieland jazz stílusban énekel, és lustának van beállítva, olvasható a BBC oldalán.

A Disney saját bevallása szerint a az új figyelmeztetéssel párbeszédet akar indítani a nézők között a káros sztereotípiákról, valamint fejleszteni akarja az ilyen szereplők megjelenítését a jövőben.

A fenti mesék mellett nagy gondot jelent egyébként a Disneynek A Dél dala – Rémusz bácsi meséi című film is, amelyet egyébként az Egyesült Államokban például soha nem is adtak ki videón vagy DVD-n. Ebben a főszereplő, Rémusz bácsi korábban egy ültetvényen dolgozott, ezért a film többek szerint úgy állítja be, mintha a rabszolgák örültek volna annak, hogy az ültetvényeken dolgoztak.