Egymással ütköző érvek a szír helyzet kezeléséről

Teljesen másképpen képzeli el Washington és Ankara a harcok dúlta Szíria és Törökország határa mentén kialakítandó biztonsági zónák feltételeit, a nézetkülönbségek pedig a hónapok óta tervezett övezet végrehajtását is gátolják. Erről James Jeffrey, az Egyesült Államok Szíriával foglalkozó főképviselője számolt be a minapi ankarai látogatása után. Mint kifejtette, a probléma forrása az, hogy a törökök sokkal „mélyebben” nyomulnának be Szíria területére, mint amennyire azt Washington szükségesnek tartja.

– Az Egyesült Államok egy 5–14 kilométer átmérőjű területet javasolt, mivel úgy gondoljuk, ez egy olyan üzlet, amelyet el tudunk adni az északkelet-szíriai területeken élőknek – idézte a Hürriyet című török napilap az amerikai politikust. Beszélt arról is, hogy a Washington tudatában van Ankara biztonsági aggodalmát illetően a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és utódszervezetei miatt, Amerika azonban ugyanolyan elkötelezett amellett, hogy megóvja a területen élő szövetségeseit.

Észak-Szíriában ugyanis az Iszlám Állam elleni harcban Washington és a nemzetközi koalíció legfontosabb szövetségesei, a kurdok tudhatnak magukénak autonóm területet, a Népvédelmi Egységek nevű milícia jelentős területeket tart ellenőrzése alatt. Recep Tayyip Erdogan török elnöknek azonban a szíriai háborúhoz való viszonyulását a kezdetektől fogva éppen az határozza meg, hogy minden lehetséges eszközt felhasználva megakadályozza a dzsihadistákat elkergető kurdokat a függetlenségi törekvéseik kiterjesztésében.

Ennek ismeretében nem is meglepő, hogy James Jeffrey távozását követően a török külügyminisztérium rögtön azzal állt elő: ha a közös nevező megtalálására tett kísérletek sikertelennek bizonyulnak Washingtonnal, Törökország létre fogja hozni Szíriában a saját biztonsági zónáját. A tárca szóvivője azt is tudatta, hogy a tárgyalások jövő hétfőtől folytatódnak, Törökország azonban nem tágít azon elképzelésétől, miszerint egy 32 kilométeres biztonsági övezetet alakítanának ki a polgárháborús országban, amely így Törökország kontrollja alá kerülne. Kérdés, hogy ehhez mit szólnának a területen élő kisebbségek.