Egység helyett széthúzás jellemzi az uniós geostratégiát

Miközben az Európai Unió geopolitikai babérokra törne, a tagállamok közötti megosztottság soha nem volt ilyen nyilvánvaló: balliberális európai parlamenti képviselők egy csoportja az izraeli szuverenitás ciszjordániai területekre való kiterjesztése ellen tiltakozik nyílt levélben, míg egy másik csoport arra kéri az uniós főkülügyért, hogy újítsa meg az EU–izraeli kapcsolatokat.

Több mint száz európai, illetve nemzeti parlamenti képviselő és izraeli politikus nyílt levélben kérte Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy új lendületet adjon az Európai Unió és Izrael közötti dialógusnak. A kedden közzétett dokumentum szerint a politikusok azt várják az uniós külügyért felelős főképviselőtől, hogy mihamarabb élessze újra a tagállamok és a zsidó állam közötti párbeszéd platformjául szolgáló EU–Izrael Társulási Tanácsot, amely 2012 óta nem ülésezett amiatt, mert bizonyos uniós országok ezzel szerették volna kifejezni tiltakozásukat Izraelnek a palesztinokkal szembeni bánásmódja és a békefolyamat előrehaladásának hiánya miatt. A tanács az EU és Izrael közötti miniszteri szintű párbeszéd hivatalos keretének számít, amelynek feltételeit egy 25 évvel ezelőtt aláírt társulási keretmegállapodásban rögzítették a felek.

A nyílt levél kezdeményezője Antonio López-Istúriz White, az Európai Néppárt (EPP) politikusa, aki egyúttal az Európai Parlament (EP) Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének elnöke is. A spanyol képviselő a levélben felszólította Josep Borrellt, hogy a „szoros párbeszéd és konzultáció hatékony fórumaként” indítsa újra a tanács működését, amelyre olyan kihívások miatt van szükség, mint például a koronavírus-járvány, a folyamatban lévő veszélyes feszültségek a Közel-Keleten és az antiszemitizmus fokozódása Európában. A levelet az EPP számos képviselőjével összhangban a magyar delegáció több tagja, köztük Hölvényi György, Gál Kinga, Deli Andor és Tóth Edina EP-képviselők, valamint Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is aláírta. Mint ismeretes, hazánk régóta kiáll közel-keleti szövetségeséért a diplomáciai csatározások során: Magyarország legutóbb májusban biztosította Izraelt támogatásáról, amikor – Ausztriához hasonlóan – nem írta alá a zsidó állammal szemben kritikus hangvételű, a frissen megalakult izraeli kormányt pellengérre állító közös uniós nyilatkozatot. Azt végül Josep Borrell a tagállami egység hiánya ellenére, a magyar és az osztrák vétót figyelmen kívül hagyva változatlan formában publikálta.

Ezzel szinte egy időben a balliberális képviselők is közös nyílt levélben fejtették ki véleményüket, illetve nemtetszésüket Izraelnek a Ciszjordánia bizonyos részeit annektálni szándékozó tervei miatt. A nemzetközi sajtóban az előbbinél sokkal nagyobb visszhangot kapó – tegnap nyilvánosságra hozott –, 1080 politikus által aláírt levélben arra kérik a zsidó állam vezetését, hogy mondjon le azon terveiről, amelyek alapján „gyakorlatilag állandó ellenőrzést teremtenének a töredezett palesztin területek felett, s ezzel megfosztanák a palesztinokat mindenféle szuverenitástól, illetve megágyaznának újabb jelentős területek elcsatolásának”. A dokumentumot magyar részről egyedül Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője írta alá.

A májusban tető alá hozott izraeli kormánykoalíciós megállapodás értelmében Benjámin Netanjahu miniszterelnök az Egyesült Államokkal egyeztetve július 1-jén kezdheti meg a szuverenitás kiterjesztésének előkészítését. Az izraeli kormány több mint százharminc ciszjordániai zsidó telepet akar bekebelezni a Jordán-völgyben az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján. Egy, a Reutersnek hétfőn nyilatkozott forrás szerint azonban egyelőre Washington is bizonytalan azzal kapcsolatban, hogyan lehetne ezt megvalósítani a feszültség fellángolása nélkül. Egyes források szerint az Egyesült Államok egyelőre csak egy Jeruzsálemhez közeli terület elcsatolásának támogatását fontolgatja.