Életfogytig börtönben marad Radovan Karadzsics

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Radovan Karadzsicsot — most már jogerősen —, súlyosbítva ezzel a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott ítéletet. Véglegesen kimondták ezzel, hogy felelős a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében.

Tóth Péter (Vajdaság)
2019. 03. 21. 6:44
People wait for the judges verdict on former Bosnian Serb political leader Radovan Karadzic's appeal of his 40 year sentence for war crimes, in the Memorial centre Potocari near Srebrenica
Élőben figyelik a közvetítést Bosznia-Hercegovinában. A döntésnek szimbolikus jelentősége van Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ítélethirdetés előtt a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének ügyvédje kijelentette, hogy védence felmentését várják a vádirat minden pontjában, az ügyészség viszont az ítélet szigorítását indítványozta. Karadzsicsot bűnösnek mondták ki a népirtás vádjában, életfogytiglani büntetést róttak ki rá.

A 74 éves Radovan Karadzsicsot korábban már negyven évre ítélték. Most elsősorban nem az volt a tét, hogy ezt esetleg enyhítik-e vagy életfogytiglanra szigorítják; az ítéletnek a sokak számára szimbolikus jelentősége mellett a nemzetközi jogot is érintő következményei lehetnek, Szerbia és a ­Boszniai Szerb Köztársaság, illetve Szerbia és Bosznia-Hercegovina viszonyára is kihatással lesz.

Bosznia-Hercegovina például újra pert indíthat azzal a váddal, hogy Szerbia népirtást követett el Boszniában, vagy a Boszniai Szerb Köztársaságot perelhetnék Szarajevó ostroma miatt, és számtalan egyéb lehetőség is megnyílhat most ezzel, amit a nemzetközi jog szakértői már valószínűleg mérlegelnek is, akárcsak a politikusok.

Élőben figyelik a közvetítést Bosznia-Hercegovinában. A döntésnek szimbolikus jelentősége van
Fotó: Reuters

Az ítélethirdetést nagy érdeklődés előzte meg. A szerb lapok például még arról is cikkeztek, hogy az esemény előtt Karadzsics meggyónta vétkeit egy ortodox papnak, illetve hogy több incidens is történt.

A srebrenicai mészárlás áldozatainak hozzátartozói például egy olyan transzparenst vittek a bíróság épülete elé, amelyen Karadzsics és Hitler neve, illetve a srebrenicai népirtás és a holokauszt szavak közé egyenlőségjelet tettek.

A bíróság 2016-ban első fokon bűnösnek találta Karadzsicsot a srebrenicai népirtásban, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményben, ezért negyven év börtönre ítélték. Most pedig, több, mint húsz évvel a mintegy százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború lezárása után véglegesen is kimondták: a volt boszniai szerb elnök felelős az akkor történt vérontásért.

A boszniai politikai színtérre Karadzsics a Szerb Demokrata Párt (SDS) vezetőjeként került. A többpártrendszer bevezetését követően a másik két nemzeti párttal, a Demokratikus Akciópárttal és a Horvát Demokratikus Közösséggel együtt legyőzték a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét az első többpártrendszeri választásokon Bosznia-Hercegovinában.

A posztjugoszláv társadalmak sikertelen demokratizálási folyamatainak eredményeképpen nacio­nalista mozgalmak vették át az irányítást. A felhalmozódott problémákat pedig végül fegyverekkel próbálták megoldani.

A bosznia-hercegovinai háborút követően és a hágai vádemelés után Radovan Karadzsics eltűnt a boszniai politikai színtérről, sokáig nem tudtak a nyomára jutni.

Végül kiderült, hogy álnéven és dús szakállt növesztve sokáig Belgrádban rejtőzött, természetgyógyásznak adva ki magát. 1992 januárjában kikiáltották a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságot, majd márciusban Bosznia-Hercegovina a szerb lakosság által bojkottált választáson döntött a Jugoszláviától való elszakadásról. Karadzsicsot 1992 májusában választották meg a szerb (de ­facto) állam vezetőjévé, aki azonnal döntött a saját hadsereg felállításáról.

Karadzsics politikáját a boszniai szerb többségű települések nagy része támogatta, pártja, az SDS pedig nagyon gyorsan a legbefolyásosabb szerb politikai párttá vált az országban. A boszniai helyzet a II. világháború utáni legvéresebb európai konfliktushoz vezetett.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.