Jövő hétfőn tervezi megkezdeni a március 17-én életbe lépett szigorú kijárási korlátozások fokozatos feloldását a francia kormány, a döntést azonban heves társadalmi vita kíséri. Mások mellett erre is reagált tegnap Emmanuel Macron, aki egy Párizs környéki település iskolájában beszédet tartva úgy fogalmazott: a május 11-én kezdődő időszak mindannyiunk kollektív felelőssége. – A korlátozások feloldása egy jóval komplexebb kérdés annál, mint amilyen azok bevezetése volt, de megpróbáljuk tartani a lépést. Három hét elteltével majd meglátjuk, növekszik-e az emberek száma a kórházi ellátásban, és annak függvényében ítéljük meg a helyzetünket – fogalmazott a francia elnök.
Emmanuel Macron kutyaszorítóban
– Még nem nyertük meg a koronavírus elleni csatát, csak lelassítottuk azt – figyelmeztetett tegnap Emmanuel Macron a járvány miatt bevezetett korlátozások tervezett feloldását kísérő társadalmi bizonytalanságokra reagálva. A francia elnök hangsúlyozta, az enyhítés nem azt jelenti, hogy visszatér a gazdasági élet a normális kerékvágásba. – Még csak az előszobájában vagyunk egy társadalmi és gazdasági krízisnek – fogalmazott.
A francia egészségügyi minisztérium hétfő esti összesítése szerint a napi halálozás ismét háromszáz fölé emelkedett: 24 óra alatt 306-tal 25 201-re nőtt a Covid-19 betegségben elhunytak száma az előző napi 135-ös növekedés után. A naponta frissülő adatok mellett az már csak olaj volt a tűzre, hogy a minap kiderült, már decemberben, azaz egy hónappal a hivatalos észlelés előtt is volt koronavírusos fertőzött Franciaországban.
Legalábbis a párizsi Avicenne Hospital intenzív osztályának vezető orvosa, Yves Cohen szerint, aki a francia közszolgálati FRI csatornának azt állította: egy tüdőgyulladással kezelt betegénél a később elvégzett teszt alapján kimutatták a koronavírust. Sokan tehát amellett érvelnek, korai még a korlátozások feloldásáról beszélni: a hétvégén például a párizsi régió több mint háromszáz polgármestere fordult nyílt levélben a francia elnökhöz, azt kérve, halassza el az iskolák május 11-re tervezett újranyitását. A polgármesterek nem csupán az egészségügyi kockázatok miatt aggódnak, de a szervezés is aggályokat ébreszt bennük: a korlátozások többek között megkövetelik, hogy egyszerre csak tizenöt diák tartózkodhat egyszerre egy teremben, így viszont a tanároknak biztosítani kellene a távoktatást azok számára, akik nem tudnak iskolába járni.
Azt egyébként Éduard Philippe miniszterelnök is elismerte az általános karantént felváltó óvintézkedések hétfői bemutatásakor, hogy azokat elsősorban a gazdaság újraindítása miatti szükség teszi indokolttá. A kormánystratégiát a kormánytöbbségű nemzetgyűlés múlt kedden már megszavazta, az ellenzéki többségű szenátus viszont hétfőn elutasította, jóllehet a felsőházi szavazás jelképes volt, jogi következményei a rendkívüli egészségügyi vészhelyzet kihirdetése miatt nincsenek. A felsőház főleg az iskolák újranyitását nem támogatja, illetve abban is kételkedik, hogy a kormány képes lesz a megígért napi 700 ezer tesztelés megszervezésére.
Az aggodalmakkal kapcsolatban Emmanuel Macron tegnap hangsúlyozta, a koronavírus elleni csatát Franciaország még nem nyerte meg, csak lelassítani sikerült azt. Mint mondta, az enyhítés nem azt jelenti, hogy visszatér a gazdasági élet a normális kerékvágásba. – Még csak az előszobájában vagyunk egy társadalmi és gazdasági krízisnek – fogalmazott. Az elnök ugyanakkor ragaszkodik azon elgondolásához, miszerint pragmatikusnak kell lenni az enyhítések sikere tekintetében. Beszélt arról is: elég valószínűtlen, hogy a francia embereknek idén lesz lehetősége külföldi nyaralásokat tervezni, szerinte ugyanis az is elképzelhető, hogy még az Európán belüli utakat is korlátozni kell a járvány újjáéledésének elkerülése érdekében. Az azt firtató kérdésre, miszerint kinyitnak-e a nyári szezonban a francia strandok, Macron kitérő választ adott.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezCsaló próbálhatott hasznot húzni a moszkvai tragédiából
Segítőnek hazudta magát, de csak pénzt akart.
Bünteti Izrael a be nem vonuló ultraortodox tanulókat
Az ítélet váratlanul érte a kormánykoalícióban részes két ultraortodox pártot.
Tanúvallomásra hívta Joe Bident a Képviselőház republikánus bizottsági elnöke
24 millió dollárt kaphatott az amerikai elnök családja külföldi ügyleteiből.
Nukleáris arzenálok ura: így nézne ki egy totális atomháború Oroszországgal
Az emberiség számára beláthatatlan következményekkel járna egy nukleáris háború. Az északi félteke lakosságának 99 százaléka meghalna.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Magyar Péter nyilvánosan gúnyolódott Varga Judit saját bántalmazásáról szóló drámai vallomásán - videó
Berki Mazsi először jelent meg nyilvánosan a barátjával
Itt az újabb sokk: Katalin hercegné után újabb közönségkedvenc híresség jelentette be, hogy rákkal küzd
Műsorváltozás: 21 órától a Varga Judit-interjú a HírTV műsorán
Ezek a legveszélyesebb csillagjegyek
Zelenszkij korábbi szövetségesének példa nélküli interjúja borzolja a kedélyeket Ukrajnában + videó
Megyeri Csilla reagált a szakításáról szóló pletykákra
Válik a Real Madrid és a Chelsea egykori játékosa, mert kiderült, nem tőle vannak az ikrek
Elutasították Ilaria Salis kérelmét, marad a magyar börtönben
Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)
Magyar Péter ámokfutása börtönben érhet véget? – szakértő válaszol
Futótűzként terjed az interneten Kunhalmi Ágnes vicces beszólása
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezCsaló próbálhatott hasznot húzni a moszkvai tragédiából
Segítőnek hazudta magát, de csak pénzt akart.
Bünteti Izrael a be nem vonuló ultraortodox tanulókat
Az ítélet váratlanul érte a kormánykoalícióban részes két ultraortodox pártot.
Tanúvallomásra hívta Joe Bident a Képviselőház republikánus bizottsági elnöke
24 millió dollárt kaphatott az amerikai elnök családja külföldi ügyleteiből.
Nukleáris arzenálok ura: így nézne ki egy totális atomháború Oroszországgal
Az emberiség számára beláthatatlan következményekkel járna egy nukleáris háború. Az északi félteke lakosságának 99 százaléka meghalna.