„Ez az EU nagy tesztje”

Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót – mondta a Magyar Nemzetnek a világjárvány okozta válságról Yuval Noah Harari, a jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora, napjaink egyik leg­ismertebb véleményformáló értelmiségije, aki korábban is kutatta a történelem és a biológia összefüggéseit. A Sapiens – Az emberiség rövid története és a Homo Deus – A holnap rövid története magyarul is megjelent sikerkönyvek szerzőjét pészahkor értük el telefonon.

2020. 04. 14. 6:10
null
Az izraeli történész a hidegháborút súlyosabb válságnak nevezi a világjárványnál Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A német Handelsblattnak azt nyilatkozta, új világrend alakul ki, amint vége a járványnak. Mit ért pontosan ezalatt?

– Világunk kétségkívül megváltozik, de ez nem determinisztikus, vagyis van választási lehetőségünk. Az elkövetkező hetekben a kormányoknak és az átlagembereknek is számos olyan fontos döntést kell meghozniuk, amelyek alakítják a jövőt. Szabadságunkban áll, hogy megválasszuk, milyen irányban indulunk el. Például az egyes országok dönthetnek úgy, hogy nemzeti elszigeteltségben maradnak, mindegyikük csak önmagával törődik, nem működik együtt másokkal, nem oszt meg információkat és harcol a szűkös egészségügyi felszerelésekért. Ez megnehezíti a járvány leküzdését, továbbá egy széthulló, ellenséges világot eredményez, amint vége a járványnak. A másik út az együttműködés, a szolidaritás szellemében. Ez felgyorsítja a Covid-19 elleni harcot és békés világhoz vezet. Nem tudom megmondani, melyik lesz a tényleges irány. De amikor az amerikai elnök az Egészségügyi Világszervezetet támadja, akkor az első utat tapossa.

– Mit állíthatunk Európáról? Magyarországra Kínából érkeznek folyamatosan a szállítmányok, a koronavírussal leginkább sújtott EU-tagállamot, Olaszországot is a kí­naiak és az oroszok segítették ki.

– Ez az Európai Unió nagy tesztje. Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót. Ezt egy veszélyhelyzetben nem lehet megengedni. Ám, ha közös erőfeszítéssel osztják meg az erőforrásokat és az információkat, és ehhez közös gazdaságpolitikát is rendelnek, akkor az EU megerősödve jöhet ki a járványból. Jó dolognak tartom, hogy Oroszország és Kína segít más országokat, minden segítség jól jön. De tudomásom szerint az EU-n belül is akad segítség, Németország például fogad francia betegeket. És vannak erőfeszítések egy közös gazdaságpolitika kialakítására is.

– Történelmi léptékben mennyire tartja jelentősnek a világjárványt? Egyetért-e António Guterres ENSZ-főtitkárral, aki szerint 1945 óta ez a legnagyobb kihívás, ami az emberiséget érte?

– Nagy kihívás, az biztos. De történészként azt mondom, a hidegháború még rosszabb volt. Manapság hajlamosak vagyunk bagatellizálni a hidegháborút, mivel békésen ért véget. De voltak olyan pillanatok, amikor a világ egy nukleáris konfliktus küszöbéhez érkezett az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy ilyen konfliktus elpusztította volna az emberiséget. Gondoljon csak a saját országára! Magyarország is többet szenvedett a kommunista diktatúra évtizedei alatt, mint attól, hogy pár hétre vagy hónapra az otthonaikba szorulnak a polgárai. Mindezzel együtt természetesen óriási kihívást jelent a járvány, amely azonban nemcsak válságot eredményez, hanem a lehetőséget is felvillantja. Ha megfelelően kezeljük a válságot, egy jobb világ jöhet létre belőle. Egy szolidárisabb, gazdaságilag erősebb, bizalommal telibb világ. Meg lehetett figyelni, az elmúlt hetekben milyen bizalommal fordulnak az emberek a tudomány, a tudósok felé világszerte. Azelőtt rengeteg támadás érte a tudomány képvise­lőit, akikre azt mondták, szűk elitet alkotnak, elszakadtak a társadalomtól. Összeesküvés-elméletek kaptak lábra. De most a tudósok felé fordul a világ. Izraelben bezárták a zsinagógákat, Iránban a mecseteket, az egész világon a templomokat, a vallási tekintély helyébe a tudományos tekintély lépett. Ez a felismerés véleményem szerint a válság után is velünk marad, és a tudósok véleményét más területeken is komolyabban fogják venni. A tudósok az egész világon együttműködnek a vakcinafejlesztésben, ideértve a magyarokat, az olaszokat, a koreaia­kat, a kínaiakat. Mindenki információkat oszt meg.

Az izraeli történész a hidegháborút súlyosabb válságnak nevezi a világjárványnál
Fotó: Bach Máté

– Ön is tudós, történész. Mennyiben érthetjük meg a múlt alapján, hogy mi zajlik körülöttünk?

– A történelem perspektívát ad. Ha tanulmányozzuk a korábbi járványokat, feltárulnak a veszélyek és a megoldási lehetőségek. Például a mutáció kérdése a mostanihoz fogható legutóbbi járvány, a spanyolnátha esetében, amely 1918-19-ben pusztított. Ennek két hulláma volt. Az elsőben is milliókat fertőzött meg, de a halálozási ráta akkor még alacsony volt, egy százalék alatt maradt. Majd mutáció következett, és a második hullámban a járvány már öt-tíz százalékos halálozási arányt eredményezett. Más járványok alapján is azt állíthatjuk, most is nagy veszély a mutáció, a vírus fejlődése – az emberek pedig tudatában kell, hogy legyenek ennek. Akár egyetlen ország is veszélybe sodorhatja az emberiséget, ha a mutáció is szétterjed.

– Korábban példátlan mértéket ért el mára – pontosabban tegnapra – a globális idegenforgalom. A globalizáció számlájára írhatjuk-e, hogy ennyire elterjedt a koronavírus?

– A történelem arra tanít bennünket, hogy a járványok már jóval a globalizáció időszaka előtt is terjedtek. A nagy középkori pestisjárvány, a fekete halál alig több mint egy évtized alatt átterjedt Kínáról Európára. A kőkorszakban fordult elő utoljára, hogy az emberiség nem szenvedett járványoktól. Az igazán jó ellenszer az epidé­miákra az együttműködés és az információcsere. Az elmúlt évtizedekre az emberiség már olyan szintet ért el a fertőző betegségek elleni harcban, amilyenre azelőtt nem volt példa. Mégpedig annak ellenére, hogy egyre többen élnek zsúfolt nagyvárosokban. Általában véve, egyre jobbak vagyunk a megelőzésben, ez pedig éppenséggel a globalizációval járó információmegosztásnak és együttműködésnek köszönhető.

– Hogyan változtatja meg a járvány a mindennapi életünket? A legtöbben most otthonról dolgozunk, az interneten vásárolunk. Tartós lesz ez a változás?

– Nagyban fel fognak gyorsulni olyan változások, amelyek az elmúlt években már megkezdődtek. A digitalizáció, az online felületekre való áttérés, az, hogy robotok állnak egyre több élő munkaerő helyére. Nálunk, itt az egyetemen az internetre helyeződtek át a kurzusok, és egy részük később is ott marad majd. Azt hiszem, ez a válság a szervezett munkásság teljes összeomlásához vezet majd. Otthonról, on­line dolgozó embereket bárhonnan lehet szerezni. De a munkaerőpiac helyzete is attól függ majd, milyen döntésekre szánjuk el magunkat.

– A vírushordozó emberek megfigyelése a titkosszolgálatokra jellemző módszerekkel történik egyes országokban. Tart-e rendőrállamok kialakulásától?

– A modern technológia nagyon fontos a jelen helyzetben, de óvatosan kell vele bánni, hogy ne váljék totalitárius eszközzé. A legjobb, ha az ilyen megfigyeléseket nem az erőszakszervezetek végzik, mint a rendőrség vagy a hadsereg, hanem egy független egészségügyi hatóság kezében összpontosulnak. A másik fontos tényező, hogy a megfigyelés kétirányú legyen: a polgároknak is rálátásuk legyen arra, mit és miért tesz a kormányuk.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.