Fény derült Kirgizisztán új miniszterelnökének személyére

Benyújtotta lemondását a korábbi kormányfő, Kubatbek Boronov, utódjául Szadir Zsaparovot választhatták meg.

Benyújtotta lemondását kedden Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő, utódjául Szadir Zsaparovot választotta meg a biskeki parlament – jelentette a 24.kg kirgiz hírportál. Miktibek Abdildajev ügyvivő házelnök később azt közölte, hogy Zsaparovot egyelőre csak ügyvivő miniszterelnöknek jelölték.

„Az alkotmány értelmében Szadir Zsaparovnak még be kell mutatnia programját és kabinetjét. Ezután fogják csak megerősíteni tisztségében” – tette hozzá.

törvényhozás sajtószolgálata ezzel szemben korábban azt közölte, hogy „a parlament döntése alapján Zsaparovot jelölték ki az ország miniszterelnökévé”.

Hozzáfűzte: a képviselők előzőleg elfogadták Boronov lemondását.

Szintén lemondott tisztségéről Dasztanbek Artiszbekovics Dzsumabekov házelnök, akinek tisztségére Miktibek Abdildajevet választották meg a liberális Bir Bol ellenzéki párt soraiból, amely a vasárnapi választáson született eredmény szerint nem került be a törvényhozásba.

A helyi sajtó szerint Zsaparov korábban börtönben volt, amiért 2013-ban hatóságilag nem engedélyezett tüntetést szervezett Karakolban és túszul ejtette a helyi kormányzót. A politikus a hétfő esti zavargások nyomán szabadult ki. Kedden este Zsaparov ügyvédje közölte, hogy a kirgiz Legfelsőbb Bíróság a nap folyamán megsemmisítette az alsóbb fokú törvényszékek ítéleteit és új eljárást rendelt el az ügyében.

Az ellenzék kedden a biskeki Dosztuk szállodába hirdetett meg rendkívüli parlamenti ülést az új kormány megalakítása érdekében. A TASZSZ orosz hírügynökség a 24.kg hírpoltálra hivatkozva azt jelentette, az ülésre végül a 120 parlamenti képviselőből 62-en gyűltek össze.

Az épület ablakait később tüntetők téglákkal betörték, és behatoltak a hotelbe. Az Akipress helyi hírportál szerint Zsaparovnak és a képviselőknek el kellett menekülniük a szállodából.

Szooronbaj Dzsejenbekov államfő a BBC-nek nyilatkozva hatalomátvételi kísérletnek nevezte a választási eredmények kihirdetését követően tüntetéseket szervező ellenzék tevékenységét. „Illegális hatalomátvételnek tekintem ezt” – hangoztatta.

„Ahogy azt a tegnapi események mutatják, a tüntetésekre és a tiltakozó akciókra kivonulók célja nemcsak a választási eredmények érvénytelenítése, de az ország stabilitásának megbontása” – jelentette ki Dzsejenbekov.

„Mára világossá vált, hogy végtére mindez azt a célt szolgálja, hogy lemondjak tisztségemről” – mondta az elnök. Kifejezte egyben azon meggyőződését, hogy a zavargásokat már jóval a választások előtt megszervezték.

Dzsejenbekov ugyanakkor nyugalomra intett és utasította a biztonsági erőket, hogy ne lőjenek a tüntetőkre, miután az egészségügyi minisztérium adatai szerint kedd délutánig 686-an sérültek meg az utcai zavargásokban és egy ember meghalt.

A 24.kg hírportál jelentése szerint kedd este a Dosztuk szálloda környékén több mint másfélezer ember gyűlt össze. Az épület körül pedig önkéntesek húztak védőgyűrűt.

A belügyminisztérium korábban közölte, hogy önkéntesek segítik a rendőrség munkáját a kulcsfontosságú létesítmények és intézmények védelmében. A 24.kg úgy tudja, több mint háromezer önkéntes jelentkezett ilyen őrségekbe Zsoosbek Kojenalijev ügyvivő biskeki polgármester felhívására a rendfenntartás és a fosztogatások megakadályozása végett.

A kirgiz központi választási bizottság érvénytelenítette kedden a vasárnapi parlamenti választás eredményeit, amelyek szerint Dzsejenbekov államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba.

A vasárnapi parlamenti választások eredményeinek közzététele után tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több kirgiz nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát és több kormányzati épületet, benyomultak a parlament épületébe. Kedd délelőtt lemondott Biskek és a második legnagyobb kirgiz város, Os polgármestere, az állami televízió elnöke és számos más magas rangú tisztségviselő.

Egyes hírügynökségek úgy értelmezik a jelenlegi kirgizisztáni helyzetet, hogy ellenzéki csoportok átvették a hatalmat, ellenőrzésük alá vonva a stratégiailag fontos kormányzati intézményeket.

Kreml: a kirgiz helyzetet alkotmányos eszközökkel kell megoldani

Moszkva abban bízik, hogy a kirgiz politikai erők alkotmányos keretek között rendezik majd a parlamenti választások nyomán kialakult helyzetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Mint mondta, a világon „megnövekedett a konfliktuspotenciál” és sajnálkozását fejezte ki, hogy ennek egy része az orosz határok körül „koncentrálódik”.

Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kirgiz, az fehérorosz és a hegyi-karabahi fejlemények ellenére sem lehet azt mondani, hogy Oroszország körül „bezárul a gyűrű”.

Az orosz központ katonai körzet sajtószolgálat bejelentette, hogy a kirgizisztáni Kantban működő orosz katonai légi és légvédelmi bázis a lehetséges provokációk kiküszöbölése érdekében áttért a megerősített szolgálati rendre.