Győződjön meg saját szemével, hogy milyen Szaúd-Arábia!

Szaúd-Arábiát, a világ leggazdagabb országait tömörítő G20-csoport egyetlen arab tagját a világjárvány sem tántorította el nagyszabású reformterveitől. Az óriási beruházásokban, mint amilyen a Közel-Kelet erdősítése, akár magyar vállalatok is főszerephez juthatnak. Abdulkhalig Rashed Bin Rafaa szaúdi nagykövetet a járvány hatásairól, a klímaváltozásról, az országot ért bírálatokról, a háború esélyeiről és az iszlám helyzetéről kérdeztük.

2021. 04. 21. 6:25
null
Abdulkhalig Rashed Bin Rafaa szaúdi nagykövet a hazáját ért bírálatokról, a háború esélyeiről és az iszlám helyzetéről is beszélt lapunknak Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Egy világjárvány közepén érkezett Magyarországra. Hogyan érinti ez a munkáját?

Ez a válság az egész világra hatással van, de a magyar kormány kiemelkedő teljesítményt nyújtott a pandémia elleni küzdelemben. Világosan látszik ez abból is, hogy Magyarországon már kétszer annyi embert oltottak be, mint más európai országokban. Ez személyesen és szakmailag is megkönnyíti a dolgomat. Egyébként eddig a családommal nagyszerűek a tapasztalataink, a magyarok nagyon barátságosak. Lenyűgöző, hogy egy alig tízmilliós nemzetnek saját, egyedi nyelve van! Ami Szaúd-Arábiát illeti, a világ egyik járvány által legkevésbé sújtott országa. Ez annak is köszönhető, hogy Szalmán király már a kezdetekben egy széles körű jogosítványokkal felruházott biztosságot hívott életre az egészségügyi miniszter vezetésével, hogy megállítsák a járványt. Mostanra naponta átlagosan alig négyszáz új esetet regisztrálunk, és a lakosság több mint húsz százalékát már beoltották a Pfizer–BioNTech, valamint az AstraZeneca vakcináival.

Abdulkhalig Rashed Bin Rafaa, Szaúd-Arábia magyarországi nagykövete.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

– Mohamed bin Szalmán koronaherceg nemrégiben jelentette be a Zöld Szaúd-Arábia és Zöld Közel-Kelet kezdeményezéseket. Miért fontos a világ egyik legnagyobb olajtermelőjének, egyben egyik legsivatagosabb országának, hogy ötvenmilliárd fát ültessen?

Szaúd-Arábia az ENSZ és más nemzetközi szervezetek alapító tagja, ezért természetesen mi is felelősséggel tartozunk bolygónkért. Kivesszük a részünket a Föld védelméből, a klímaváltozás elleni harcból, és fellépünk az olyan kihívásokkal szemben, mint az elsivatagosodás vagy a légszennyezés. Kevésbé ismert, de a királyság a kezdetektől komolyan, anyagilag is támogatja a környezetvédelmet, és az ügy nagyon népszerű az országban. Ezt a munkát még a koronavírus sem állíthatja meg.

Szaúd-Arábia területének alig 1,3 százalékát borítja erdő. Változtatnának ezen.
Fotó: Szaúd-Arábia Nagykövetsége

– Magyarország élen jár a mezőgazdasági és vízgazdálkodási technológiában. Magyar vállalatok is szerepet kaphatnak a sivatag zölddé varázslásában?

Igen, sőt Magyarország és Szaúd-Arábia már tavaly októberben egyetértési memorandumot írt alá a vízgazdálkodás területén, melynek célja a víz megőrzése, a vízkészletek használatának stratégiája, a klímaváltozás és az árvizek hatásainak enyhítése, az öntözés hatékonyságának növelése. A megállapodás megnyithatja a kaput a magyar vállalatok előtt is. Ami azt illeti, néhányan már meg is kerestek az ügyben. A szaúdi–magyar kétoldalú kapcsolatok ezenfelül is kiválók. Ugyanazokat az elveket valljuk: például nem avatkozunk be más államok belügyeibe, és közösen harcolunk a terrorizmus ellen. Új lendületet adhat, hogy a tervek szerint hamarosan közvetlen repülőjárat indulhat országaink között. A járvány után újraindulhat a turizmus is, 2019-ben már mintegy hétszáz magyar kereste fel Szaúd-Arábiát.

– Pedig az országról gyakran meglehetősen borús képet fest a média, amin Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolt újságíró esete sem segített.

Teljesen megértjük a világ megdöbbenését Dzsamál Hasogdzsi miatt, hiszen mi magunk is megdöbbentünk, ilyen szörnyűségre még soha nem volt példa korábban a királyságban. Ha ez az incidens egy olyan országban történt volna, mint Irán, ahol ártatlan embereket ölnek meg bírósági eljáráson kívül nap mint nap, akkor nem okozott volna ekkora globális sokkot az eset. Hogy a média újra és újra felemlegeti a történteket, mégis érthetetlen, elvégre a szörnyű bűncselekmény elkövetői ellen minden szükséges intézkedést meghoztak, bíróság elé állították őket. Az érintetteket a szaúdi jogrendszernek megfelelően elítélték, amelyet az áldozat családja is üdvözölt. Emellett őfelsége, a trónörökös bejelentette, hogy hivatalos pozíciójából adódóan felelősséget vállal a Dzsamál Hasogdzsival történtekért. Sajnos megszokottá vált számunkra, hogy a nyugati sajtó negatívan jeleníti meg mindazt, ami a királysággal kapcsolatos. Ezért mióta a Vízió 2030 reform keretében az ország megnyitotta kapuit a világ előtt, azt üzenjük mindenkinek, jöjjön el Szaúd-Arábiába! Győződjön meg mindenki saját szemével, hogy tényleg olyan ország vagyunk-e, mint amit a médiában lát! Akik ellátogattak a királyságba, az ellenkezőjét tapasztalták a médiában látottaknak.

A Kaszr al-Faríd, azaz a Magányos (vagy egyedülálló) Kastély Al-Ula közelében, Madáin Szálih nevű területen. Turistacsalogató.
Fotó: László Dávid

– Elődjéhez képest Joe Biden amerikai elnök egészen más politikát képvisel Jemennel kapcsolatban. Mit várnak tőle?

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok kapcsolata történelmi, amely közös érdekeken alapul és intézmények által irányított. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek nézeteltérések. Ami a jemeni helyzetet illeti: a politikai megoldáson dolgozunk, olyan békekezdeményezést nyújtottunk be, amely világszintű támogatás élvezett, beleértve a magyar kormányt is. Washingtonban is megértették, hogy nem Szaúd-Arábia a probléma, hanem a húszi lázadók és a mögöttük álló Irán, melynek célja az egész régió destabilizálása, hogy exportálja a „forradalmát”. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy Szaúd-Arábia Manszúr Hádi jemeni elnök hivatalos kérésére avatkozott be, hogy segítő kezet nyújtson a törvényes jemeni kormánynak, miután a húszi puccsisták átvették az irányítást a főváros, Szanaa felett. A koalíció országai nem tehettek mást, mint hogy felléptek a veszéllyel szemben, hogy megakadályozzák egy újabb Hezbollah megjelenését. Közben viszont óriási segítséget nyújtunk a jemeni népnek, beleértve a húszi terrorcsoport által elfoglalt területeket is. Még a tanárok fizetését is mi fizetjük az iskolákban. A királyság 500 millió dollárt ajánlott fel az általa összehívott, Jemen számára rendezett adományozói konferenciáján, amelyet tavaly júniusban virtuálisan rendeztek meg Rijádban, az ENSZ-szel partnerségben. Ezzel az összeg, amit Szaúd-Arábia már Jemennek adományozott, meghaladta a 18 milliárd dollárt. Kinek lenne jó, ha kivonulnánk? Legfeljebb Iránnak, miközben újabb migrációs áradat indulna meg. Elmélyülne a jemeni társadalomban feszülő konfliktus, a szélsőségesek és terroristák újabb melegágya jönne létre, ami kihatna a régió és a világ biztonságára. Különösen a tengeri kereskedelem szabadságára, mivel Jemennél található a Bab el-Mandeb-szoros, a világ egyik fő vízi átjárója.

– Lát esélyt a nyílt háború kirobbanására Iránnal?

Imádkozunk a békéért, és mindent megteszünk, hogy elkerüljük a háborút, de eltökéltek vagyunk hazánk védelmében. A királyság stabilizáló tényező a régióban, amely mindent megtesz a béke megteremtése és a konfliktusok elkerülése érdekében. Reméljük, hogy a 2015-ös megállapodás újratárgyalása a mostani bécsi egyeztetésen eredményre vezet. A mi álláspontunk egyértelmű: bármilyen új megállapodásnak szabályoznia kell az iráni rakétaprogramot és a destabilizáló tevékenységet is. Minden olyan megállapodás, amely ezt nem veszi figyelembe, kudarcot fog vallani.

– Rendezhetik a kapcsolatokat Izraellel?

A királyság egyszer már egy soha nem látott békekezdeményezést nyújtott be, amely tartalmazza Izrael kivonulását az arab földekről, egy palesztin állam létrehozását, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem, és a palesztin menekültek visszatérési jogát, cserébe az Izraellel való teljes normalizálásért. Ezzel egyetértettek az arab királyok és elnökök a 2002-es bejrúti arab csúcstalálkozón, és támogatták az Iszlám Együttműködési Szervezet tagállamai is, amelyek közel kétmilliárd muszlimot képviselnek a világon. Az Izraellel való kapcsolat feltétele az, hogy megadják a palesztinoknak az őket illető törvényes jogokat, amelyeket a nemzetközi törvények, és a vonatkozó nemzetközi határozatok is tartalmaznak.

– Egy vezető muszlim állam diplomatájaként, mit szól azokhoz a bírálatokhoz, amely szerint az iszlám válságban van?

A világ népessége közül minden harmadik ember muszlim. Ha elfogadjuk azt a felvetést, hogy az iszlám válságban van, akkor képzeljük csak el, miként festene a világ! A muszlimok, csakúgy mint mások, a békés életre törekszenek. Nyugaton vannak példák olyan országokra, amelyek sikert értek el a muszlimok és egyéb kisebbségek integrálásában, akik hatékonyan hozzájárultak az őket befogadó társadalmak építéséhez. Más országok nem voltak ilyen sikeresek. Úgy gondolom, hogy az iszlámot ért vádak elsősorban annak következményei, hogy a világon zajló konfliktusok közül számos muszlim többségű országban dúl. Ezek oka pedig főként a sok természeti erőforrás, a stratégiai elhelyezkedés és a nemzetközi vízi útvonalak jelenléte. Ez magával hozta a szélsőségek, a terrorizmus problémáját, de ne feledjük a gyarmatosítás örökségét sem. Ugyanakkor számos tudományos tanulmány is igazolja, hogy az iszlám a legkevésbé erőszakos vallás. Nem logikus egy bizonyos vallást azzal vádolni, hogy felelős követői cselekedeteiért. Észszerű-e tehát a keresztény vallást azzal vádolni, hogy felelősséggel tartozik a XX. században Európában történt mészárlásokért vagy a zsidókat és zsinagógáikat célzó támadásokért? Észszerű-e a zsidó vallást hibáztatni a követői egy részének magatartása miatt? Az iszlám szó békét jelent, és mi, muszlimok hisszük, hogy az iszlám minden próféta vallása, és egységesek az ő üzeneteik, amelyek a békén, az igazságosságon és a jó erkölcsön alapulnak.

– Mi az álláspontjuk a migráció európai kezeléséről?

Szerintünk a migráció kezelésének módja minden állam belügye. Szaúd-Arábia több mint kétmillió menekültnek ad otthont, munkalehetőséget, egészségügyi ellátást, oktatást és más szolgáltatásokat biztosítunk nekik ingyenesen. Ez nálunk nem jelent nagy problémát, de attól még mi sem szeretnénk, ha mások beleszólnának. De az egész migrációs válság gyökere, hogy nemzetközi közösség kudarcot vallott a közel-keleti problémáinak megoldásában, amely aztán átgyűrűzött a térségből.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.