Halasztást kért Theresa May

Március 29-e helyett június 30-án szeretne kilépni az Egyesült Királyság az Európai Unióból — a halasztás jóváhagyását tegnap kérte Theresa May brit miniszterelnök az EU bent maradó huszonhét tagállamától, amelyek vezetőivel a ma kezdődő brüsszeli csúcsértekezleten tárgyal majd a kérdésről. Az elkövetkezendő napok lehetséges fejleményeiről Gálik Zoltán szakértőt kérdeztük.

2019. 03. 21. 11:21
MAY, Theresa
Továbbra is tüntetnek Londonban. A parlament már kétszer vetette el a megállapodást Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Theresa May (képünkön) tegnap kijelentette, a márciusi 29-i határidő meghosszabbítására azért van szükség, mert a brit parlament a hátralévő bő egy hét alatt nem tudná elfogadni az Európai Unió és Nagy-Britannia között létrejött kilépési megállapodást, illetve lezárni az azzal kapcsolatos jogalkotási folyamatokat. Az elmúlt két hónapban a londoni parlament alsóháza kétszer is nagy többséggel vetette el a Theresa May és az Európai Bizottság által tető alá hozott, a brit kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodást. A kormányfő saját Konzervatív Pártjának számos tagja, illetve a kabinetet kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt képviselői is az alku ellen szavaztak, mert úgy vélték, London túl sok engedményt tett az EU-nak.

A tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján megegyezés született a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok, illetve az EU-ban maradó brit állampolgárok jogainak garantálásáról, illetve arról, hogy Nagy-Britannia a kilépésért cserébe mennyit fizet be az EU kasszájába. A felek megegyeztek ugyan arról is, hogy a jövőben miként kerüljék el a határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország, illetve az EU-ban maradó Ír Köztársaság között, a London szuverenitását féltő brit parlamenti képviselők azonban fellázadtak az alku ezen része ellen. A megállapodás alapján ugyanis az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írország-ban pedig az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is érvényben maradnának, ha Londonnak 2020 végéig nem sikerülne olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, amely önmagában feleslegessé tenné e mechanizmus alkalmazását.

Fotó: Reuters

– A kilépést követő, 2020 végéig tartó átmeneti időszak – az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyrendszeréről zajló tárgyalássorozat – végén kétfajta megoldást kínál az Európai Unió: eszerint az Egyesült Királyság – Észak-Írország kivételével – az EU akarata ellenére is befejezheti az együttműködést az unióval, míg Észak-Írország esetében az EU hozzájárulása is szükséges ehhez. Erre mondták sokan azt, hogy az nem a szuverenitás visszaszerzése, ha nem dönthet szabadon a brit parlament ennek a nagyon fontos területnek a sorsáról. Ez az, amiben nem sikerült a mai napig megállapodni – mondta lapunknak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Ahhoz, hogy Nagy-Britannia ne megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból, Theresa Maynek mintegy hetvenöt alsóházi képviselőt kell meggyőznie arról, hogy – egy harmadik, jövő héten tartandó parlamenti szavazáson – támogassák a Brüsszellel megkötött alkuját.

– Ennek érdekében két irányba próbál mozogni a miniszterelnök. Egyrészt a Demokratikus Unionista Pártot azzal próbálja megnyerni magának, hogy pénzügyi támogatást ígér Észak-Írországnak. Másrészt, a Konzervatív Párt erősen euroszkeptikus csoportja abban az esetben állna át May oldalára, ha jogi garanciákat kapnának arra, hogy Észak-Írország az EU akarata ellenére is kiválhatna az unió egységes belső piacának szabályrendszeréből – magyarázta a szakértő.

Továbbra is tüntetnek Londonban. A parlament már kétszer vetette el a megállapodást
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Megint más kérdés, hogy az EU tagállamai egyáltalán jóváhagyják-e Theresa May kérését a kilépés halasztására. Míg Varsóban, Prágában és Stockholmban is az a nyilatkozat hangzott el, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépése a lehető legrosszabb forgatókönyv volna, s Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is lehetségesnek nevezte a halasztást, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter figyelmeztetett: ellenezni fogják a halasztást, amennyiben Theresa May nem tudja garantálni a már elért megállapodás londoni ratifikációját.

– Ha most megállapodnak abban, hogy kitolják a kilépést három hónappal, ennek csak akkor van értelme, ha előtte elfogadja a parlament az alkut. Ellenkező esetben hosszabb halasztást kell kérni. Ez a hosszabb időszak új játékteret engedne a briteknek és az EU-nak, hogy az alapjaitól újragondolja a tárgyalásokat, és végre az érdemi részről tudjanak beszélni, azaz hogy milyenek legyenek a kapcsolatok, legyen-e szabadkereskedelmi övezet, vámunió, esetleg létrejöjjön egy különleges feltételrendszer. A nemzetközi szerződéskötések példája azonban azt mutatja, hogy erre másfél év nem lesz elég, pedig az átmeneti időszak 2020 végéig szól – közölte Gálik Zoltán.

Valószínűtlen a népszavazás

Jelenleg kicsi az esélye egy újabb népszavazásnak Nagy-Britanniában. Az ellenzéki Munkáspárt, amely támogatna egy újabb referendumot, 60-70 olyan választási körzetet képvisel a parlamentben, amelyekben a többség a kilépést támogatta, tehát a Munkáspárt nehezen terjeszthetne elő egy ilyen javaslatot. Az egyetlen lehetőség a népszavazás kiírására az, hogy ha egységes álláspont alakulna ki a pártok között, mégiscsak elfogadnák Theresa May és az EU megállapodását, és cserébe referendumon kérnék a választópolgároktól a megállapodás megerősítését – mondta Gálik Zoltán.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.