Időzített bomba lesz-e Bosznia-Hercegovina?

Bekérette a szarajevói külügyminiszté­rium a francia nagykövetet azt ­követően, hogy Emmanuel Macron időzített bombaként utalt Bosznia-Hercegovinára egy lapinterjúban.

2019. 11. 11. 14:12
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bekérette a szarajevói külügyminiszté­rium a francia nagykövetet azt ­követően, hogy Emmanuel Macron időzített bombaként utalt Bosznia-Hercegovinára egy lapinterjúban.

Miután a legutóbbi EU-csúcson elsősorban francia tiltakozásra elutasították Észak-Macedónia és Albánia uniós integrációjának előmozdítását, a francia elnök a döntését így magyarázta az Economistnak: „Ha figyelemmel kíséri a régió eseményeit, a központi téma nem Macedónia vagy Albánia, hanem Bosznia-Hercegovina.

Egy olyan időzített bomba, amely ott ketyeg Horvátország mellett, és a hazatérő dzsihadisták ügyével küzd.” A nyilatkozat felháborodott reakciókat szült. Muhamed Jusić, a boszniai muszlimok egyik szóvivője szerint Franciaország úgy vádolja dzsihadista fenyegetéssel országát, hogy Párizsnak sokkal több visszatérő harcossal kell foglalkoznia. Számításai szerint háromszáz bosnyák állampolgár hagyhatta el az országot Szíria és Irak felé, miközben nagyjából 1900 francia, ami kétszerese a második legtöbb dzsihadistát adó nyugati állam visszatérőinek.

A Politico brüsszeli hírportál rámutatott, Macron kijelentésével felkorbácsolta a nagyon megosztott országon belül az etnikai feszültséget. Nyilatkozatára ugyanis Željko Komšić, a boszniai elnökség horvát, éppen soros tagja bekérette a francia nagykövetet, ugyanakkor a háromtagú testület szerb tagja, Milorad Dodik megköszönte Macron „egyenes és igazságos” helyzetelemzését. Dodik szerint aki a valódi fenyegetésekről akar beszélni Bosznia-Hercegovinában, azt sértegetik és támadják, ezért is kap hideget-meleget Emmanuel Macron is.

Sefik Džaferović, az elnökség bosnyák tagja viszont távolabbra tekintett, s miután bírálta a francia elnököt, elmondta, a fő probléma a Bosznia széttagoltságában érdekelt nemzetközi közösségben rejlik. Ezt mutatja az apró terület szinte a működésképtelenséggel egyenértékű megosztottsága.

Az országnak két entitása van, a Bosnyák–Horvát Föderáció és a Szerb Köztársaság, mindkettő külön alkotmánnyal, bírósággal és törvényhozással. A Szarajevó központú Bosnyák–Horvát Föderáció kantonokra van osztva, a tíz kanton mindegyikét külön miniszterelnök vezeti, akinek saját kormánya van, munkáját különböző ügynökségek segítik.

A legnagyobb területű kanton, az alkotmányellenesnek minősített Herceg-Bosznia nevet illegálisan használó, hivatalosan a 10-es Kanton néven emlegetett terület kevesebb, mint 5000 négyzetkilométer kiterjedésű, 85 ezer ember lakja, a végrehajtó hatalom Livnóban van, amely egy 38 ezer embernek otthont adó település, a törvényhozás a 33 ezres Tomiszlavgradban ülésezik.

A testületnek 25 választott tagja van, jelenleg kétpárti koalíció irányítja a kantont. Az ország legfontosabb szereplője ugyanakkor a főképviselő, akinek jogköre kiterjed szinte mindenre, így elbocsáthat állami tisztségviselőket, felmenthet bírókat, parlamenti képviselőket.

A főképviselő mögött a Béketeremtő Tanács áll, amelyet nemzetközi szervezetek és különböző országok, többek között Franciaország irányítanak. A rendszer felállítása óta az összes főképviselő az Európai Unió­ból érkezett, első számú helyettesük pedig az Egyesült Államokból.

Aggódó németek

Erősödik az illegális migráció a balkáni migrációs útvonalon a német szövetségi belügyminisztérium egy belső elemzése szerint – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A tárca elemzése szerint a migrációs folyamatok alakulását jelző valamennyi mutató – köztük a regisztrált illegális határátlépések száma és a menedékjog iránti kérelmek száma – alátámasztja, hogy a Törökországból induló és Görögországon keresztül húzódó útvonalon fekvő balkáni országok mindegyikében erősödött a migrációs nyomás 2018-hoz és 2017-hez képest. Jelenleg nagyjából 12 ezer olyan ember tartózkodik a térségben, aki menedékjogot kíván szerezni Nyugat-Európában. Többségük, nagyjából 7000 ember Bosznia-Hercegovinában van. A folyamat egyik fő központja a Horvátországgal határos boszniai Una-Sana kanton, ahonnan Horvátországon keresztül Olaszországba, majd más nyugat-európai államokba, köztük Németországba vezet a migrációs útvonalak összetett rendszere. (MTI)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.