Ingo Gondro a Magyar Nemzetnek: Kilépési hullám indult a CDU-ban

– Pozitívnak és helyénvalónak találom, hogy összetartanak az Európát bejáró balliberális korszellemmel szembehelyezkedő erők, köztük olyan országoké, amelyeknek a kommunizmust is át kellett élniük. Ez nálunk, Németországban is ösztönzi a konzervatívokat – mondta a Magyar Nemzetnek az új, magyar–olasz–lengyel jobboldali tömörülésről a német keresztény uniópártok (CDU/CSU) konzervatív platformja, az Értékek Uniója (WerteUnion) alelnöke. Ingo Gondro szász-anhalti politikus arról is beszámolt: Armin Laschet kancellárjelöltté választása kilépési hullámot indított el a CDU-ban, amelynek konzervatív szárnyán egy új polgári párt alapítása is felmerült.

2021. 05. 04. 6:30
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Önök, az Értékek Uniójában Friedrich Merz pártelnökségét támogatták a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül, de Armin Laschet lett a befutó, aki pár hete már az uniópártok közös kancellárjelöltje is. A választásokon is sikeresebb lesz, mint riválisa, a bajor testvérpárt, a CSU élén álló Markus Söder lett volna?

– Söder a közvéleményben és a CDU-n belül is igen népszerű. De elvtelen opportunista, aki csak a hatalmat akarja. Viszont az unalmas politikus Laschet sem éppen meggyőző. Attól tartok, a szeptemberi Bundestag-választásokon megbosszulja magát, hogy a CDU pártelnökége nem a lehető legígéretesebb eredményt szem előtt tartva választott, hanem Laschet mellett foglalt állást.

A kancellárjelöltek megválasztása óta a Zöldek Annalena Baerbock vezetésével megelőzték a CDU/CSU-t a felmérésekben. Hihetetlen!

– Ön keletnémet politikus, a Zöldek támogatottsága pedig jóval kisebb a keleti tartományokban, mint a nyugatiakban. Ha kormányra kerülnek, tovább élezheti-e ez a feszültséget a két országrész között?

– Valóban van ilyen különbség, de azt látom, hogy Baerbock kancellárjelöltté választása megdobta a párt támogatottságát nálunk is. Szász-Anhaltban júniusban tartományi választásokat tartanak, és a Zöldek, akik legutóbb 5,1 százalékos eredményt értek el, most a duplájára számíthatnak a felmérések szerint. Ez a Baerbock-hatás eredménye – sajnos.

– Mire számít a Zöldek kormányra kerülése esetén? Milyen kancellár lenne Baerbock?

– Baerbock friss, új arcot jelent a Zöldek élén, de a párt politikája a mi szempontunkból, konzervatív nézőpontból igen előnytelen. Az autóipar, a szénhidrogén-alapú energiaforrások, az atomenergia ellen vannak. A migrációs politikájuk a tökéletes ellentéte a mi felfogásunknak: az Európába való ellenőrizetlen bevándorlás hívei, amit mi kockázatosnak és veszélyesnek tartunk. A tömeges muszlim bevándorlás megváltoztatja a társadalom szerkezetét, ahogy azt német városrészekben látjuk is. Tartok tőle, hogy Laschet – akinek „török Armin” a gúnyneve – nagyon egymásra találhatnak. Az európai migrációs válság idején is azt láttuk, hogy Laschet az emberek ellenőrizetlen beengedésének és befogadásának pártján volt.

Egyelőre viszont azt is látom: a Zöldek azzal a szándékkal lépnek fel, hogy a CDU/CSU szavazótáborából is átcsábítsanak olyanokat, akik eddig Angela Merkelre szavaztak.

– Rosszabbakat mond a saját pártja jelöltjéről, mint az ellenféléről…

– Amikor Laschetet pártelnökké választották, megindult a CDU-ban egy kilépési hullám, amelyet újabb követett, amikor a kancellárjelöltséget is megszerezte. Mert hogyan is történt ez? Laschetet a pártelnökség választotta meg Söder ellenében, ám ha valaki azt hiszi, hogy a pártelnökséget pedig a párttagság, az téved. A CDU elnökségét a pártkongresszusi küldöttek választják, akik viszont főként a szövetségi és tartományi szintű CDU-képviselőkből, valamint a pártapparátus tagjaiból állnak. Egy ilyen fórumon az egyszerű kereszténydemokrata párttag nem vesz részt. Most konkrétan tudjuk, hogy Rajna-vidék–Pfalz tartományban például a tagság egyértelműen Söder kancellárjelöltségét támogatta, ám a tartományi CDU-elit a pártelnökségben Laschetre szavazott. Így lett a CDU a funkcionáriusok pártja.

Sokan vannak a szimpatizánsaink között, akiknek már a CDU nem felel meg, de annyira jobbra sem akarnak szavazni, mint ahol az Alternatíva Németországnak (AfD) áll. Tehát vagy egy harmadik pártot választanak, vagy otthon maradnak a szavazás napján.

– Lát még egyáltalán esélyt arra, hogy a CDU-ban újra otthon érezzék magukat a konzervatívok, vagyis a párt visszataláljon a kereszténydemokrata értékekhez?

– A mi reményünk erre Friedrich Merz jelöltsége volt, de ő vereséget szenvedett. Az egyik forgatókönyv a jövőben az, amit máskülönben nem akarunk: a CDU vereséget szenved a választásokon, ellenzékbe vonul, Laschet lemond a pártelnökségről, Merz pedig újra előtérbe kerül és újraépíti a pártot. Ennek a nagy hátulütője négy év zöldkormányzás lenne.

A másik eshetőségről azt tudom mondani, hogy mi, az Értékek Uniójában a CDU-n belül igyekszünk képviselni a keresztény-konzervatív értékeket, de ha ez nem sikerül, az egy új, polgári-konzervatív párt előtt nyithatja meg az utat.

– Európában is alakult egy új jobboldali tömörülés a néppártot elhagyott Fidesz, Matteo Salvini olasz Ligája és a vezető lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság körül. Mi a véleménye erről?

– Pozitívnak, jónak és helyénvalónak találom, hogy összetartanak az Európát bejáró balliberális korszellemmel szembehelyezkedő erők, köztük olyan országoké, amelyeknek a kommunizmust is át kellett élniük. Ez nálunk, Németországban is ösztönzi a konzervatívokat.

– Elképzelhető tehát, hogy amikor jövőre beszélünk, már egy új párt politikusa lesz?

– Lehetséges.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.