Ismét Európa a járvány gócpontja

Mindenki szigorít, de csak kevesen térnek vissza a tavaszi óvintézkedésekhez.

Koronavírusos beteg ellátása Olaszország Fotó: Filippo Venezia Forrás: MTI/ANSA/EPA/

– Európa ismét a járvány gócpontja – figyelmeztetett a héten Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlegének vezetője. A szervezet statisztikáiból kiderül, hogy az 55 országot – köztük Oroszországot és néhány ázsiai államot – tömörítő régióban egyetlen hét leforgása alatt több mint 1,7 millió új koronavírusos megbetegedést regisztráltak, az összes fertőzött száma pedig már meghaladta a 11 milliót. A WHO adatai szerint Európa öt legjobban pandémiasújtott állama sorrendben Oroszország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország.

Koronavírusos beteg ellátása Olaszországban
Fotó: MTI/ANSA/EPA/Filippo Venezia

Lakosságarányosan viszont Andorrában, Csehországban és Belgiumban a legnagyobb a baj, ráadásul ezekben az országokban a halálozási arány is meglehetősen magas. A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a betegség terjedése nemhogy lassul, de még mindig gyorsul. Nincs olyan mutató, amely javulást mutatna: egyre több a pozitív teszt, miközben az egészségügyi hatóságok már nem tudják a lépést tartani, és mind többen kerülnek kórházba. Sajnos ez igaz a halálozások számára is, amely a múlt héten több mint harminc százalékkal emelkedett, bár arányaiban jelentősen nem változott.

Néptelen a londoni Trafalgar tér
Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Mi a megoldás?

Hans Kluge szerint a tavaszihoz hasonló szigorú lezárás csak az „utolsó menedék” lehet.

Emlékeztetett arra, hogy a lépés milyen károkat okozhat a gazdaságnak, az emberek mentális egészségének, valamint lökést adhat a családon belüli erőszaknak. A szakember azt pedig biztosan állította, hogy az iskolákat szükségtelen bezárni, mert nem a gyerekek és a kamaszok a kór fő terjesztői. Ezt alátámasztja egy napokban megjelent brit kutatás is, amely arra a megállapításra jutott, hogy nem jelent nagyobb kockázatot, ha valaki gyermekekkel él együtt. A WHO tisztségviselője egyúttal egy amerikai tanulmányt is idézett, amely szerint ha az emberek csak 95 százaléka rendeltetésszerűen maszkot hordana, 265 ezer életet menthetne meg Európában februárig.

Zárva a párizsi üzletek
Fotó: MTI/EPA/ Ian Langsdon

Az európai államok válasza a második hullámra egyelőre változatos, de egy dologban megegyezik: minden ország szigorít.

Egyelőre Litvánia és Görögország döntött úgy, hogy visszatérnek a tavaszi teljes kijárási tilalomhoz, mikor az ország egész területén csak hatósági engedéllyel lehetett az otthonukat elhagyni. Nagy-Britannia ugyancsak drákói lépésekre szánta rá magát, Angliában például csak meghatározott indokkal hagyhatják el az emberek otthonukat. Bezártak a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek, az éttermek, a szórakozóhelyek és a pubok is, elvitelre vagy házhoz rendelésre viszont működhetnek. Sok tekintetben mégis enyhébbek az óvintézkedések a márciusinál. Most nem olyan szigorúan szabályozott például a szabadtéri testmozgás korlátozása, és ezúttal az iskolák és egyetemek is nyitva maradhattak. Olaszország szintén bekeményít, teljes területén éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Ugyanakkor az országrészeket vörös, narancssárga és sárga zónákra osztották.

Tüntetés Rómában az uszodák és edzőtermek bezárása ellen
Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino

A legveszélyeztetettebb négy régióban nappal is tilos a kijárás, a sárga tartományokban viszont teljesen szabad a mozgás. Még az eddig különutas Svédország is szigorúbb „ajánlásokat” fogalmazott meg 21 régiójából tízben, bár ezek betartása továbbra sem kötelező.

A kijárási tilalom helyett a legtöbb nemzet inkább a kontaktusok elkerülésében látja a megoldást, ezért bezárják vagy korlátozzák a szórakozóhelyek és éttermek nyitvatartását, betiltják a tömegrendezvényeket. Hogy működik-e az újabb karantén, abban példát mutathat egyébként Izrael, amely már szeptember második felében a szigorítás mellett döntött. Az országban jelentősen csökkent is az új fertőzések száma, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az első enyhítések után azonnal ismét emelkedni kezdtek.