Janez Janša, a nagy visszatérő

A sokszínű, de törékeny balliberális vezetés után stabil jobbközép kormánya van Szlovéniának azután, hogy pénteken a ljubljanai parlament megszavazta Janez Janša miniszterelnök és kabinettagjai hivatalba lépését. A jobboldali politikus pályáját és értékrendjét sokan hasonlítják Orbán Viktoréhoz, ezért a két ország kapcsolatában minden bizonnyal javulás várható.

2020. 03. 16. 12:39
JANSA, Janez
A jobboldal vezére az SDS pártgyűlésén. Első feladata a járvány elleni küzdelem Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Harmadszor is elfoglalhatta a miniszterelnöki széket Janez Janša, miután a szlovén parlament pénteken megszavazta kormánya hivatalba lépését. A jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetője 2004-2008, illetve 2012-13 között már vezette az országot, s bár a két évvel ezelőtti választásokat is a pártja nyerte meg, a parlamenti többséghez nem volt elég mandátuma, és koalíciós partnert se talált magának. Janez Janša most már biztos többséggel, 47 képviselői hellyel rendelkezik a 90 fős nemzetgyűlésben. Ezt annak köszönheti, hogy a természetes partnernek tekinthető Új Szlovénia konzervatív párt mellett együttműködik vele a politikai térfél másik oldalán elhelyezkedő, az előző, balliberális koalícióban is helyet foglaló Modern Közép Párt, illetve a Nyugdíjasok Demokratikus Pártja. – Ők felismerték, hogy politikai túlélésüknek az a záloga, ha támogatják a most felálló Janša-kormányt. Ha ugyanis előrehozott választásokat tartottak volna, valószínűleg nem kerültek volna a parlamentbe – mondta lapunknak Németh Ferenc. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arra utalt, hogy az eddigi miniszterelnök, Marjan Šarec az előrehozott választások kiírásában bizakodott, amikor január végén benyújtotta lemondását.

POLITIKAI LESZÁMOLÁS

Ehelyett azonban Janez Janšát bízta meg kormányalakítással Borut Pahor államfő. A 61 éves, négygyermekes Janšát harmadszori miniszterelnöki megbízatása alkalmából Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlítja a nemzetközi sajtó. A futball szeretete mellett elsősorban abban látják az azonosságot, hogy mindketten meghatározó politikusai a rendszerváltás utáni időszaknak. Janez Janša az egyetlen olyan parlamenti képviselő, aki a Jugoszláviától kivívott függetlenség óta a nemzetgyűlés tagja. A magyar kormányfőhöz hasonlóan a kommunista hatalommal szembeni fellépésével szerzett magának hírnevet: 1988-ban a Mladina (Ifjúság) nevű magazin újságírójaként jugoszláv katonai titkokról írt leleplező cikket, amiért bíróság elé állították és bebörtönözték. Az emiatt kirobbant tüntetések is szerepet játszottak abban, hogy Szlovénia 1991-ben kiharcolta a függetlenségét – írja az STA szlovén hírügynökség a Janez Janšáról készített portréjában.

Második kormányának (2012-13) az ellene felhozott korrupciós vádak vetettek véget, hiszen koalíciós társai felmondták az együttműködést a pártjával, az SDS-szel. Janšát azzal gyanúsították, hogy előző miniszterelnöki ciklusa alatt megvesztegette őt a Patria finn hadiipari cég. A bíróság két év börtönbüntetésre ítélte, de végül félévet töltött a rácsok mögött, miután az ítéletet a közvetlen bizonyítékok hiányára hivatkozva semmissé nyilvánította az alkotmánybíróság. – A Janšával szembeni korrupciós vádak mindig akkor kerülnek elő, amikor választási kampány van – mondta lapunknak Gyetvai Mária, utalva arra, hogy maga Janša is politikai leszámolási kísérletnek nevezte a börtönbüntetését.

ANTIKOMMUNISTA HARC

A Szlovénia-szakértő szerint a politikus nem alap nélkül támadja rendszeresen az egykori kommunista hatalom fenntartóit, akiket bajai okozójának tart. A szlovén hírügynökség portréja is megjegyzi: Janša támogatóinak körében régóta tartja magát az a hit, hogy a „mélyállam”, vagyis a kommunizmus maradványai hevesen ellenzik Janša kormányra kerülését. – A volt kommunisták átmentették a hatalmukat, és erősebbek, mint Magyarországon. Az állami költségvetésből eltartott ágazatokban még mindig ők az uralkodók – állítja Gyetvai Mária, aki szerint a szlovénok az egyik legmegosztottabb társadalmak egyike, ez a megosztottság pedig a belpolitikai harcokban is visszatükröződik.

Az SDS az egyetlen párt Szlovéniában, amely az elmúlt években tartósan 20-30 százalék közötti választói támogatottsággal bírt. A jelenlegi felmérések is Janšáék győzelmét vetítik előre a két év múlva esedékes választásokon, miközben a többi párt tíz-tizenöt százalékponttal van lemaradva. – A társadalom polgári, vallásos részének Janša a választás, ez konstans. Janša szinte mindig a relatív győztes a választáson, de gyakran nincs kivel együttműködnie – mondja Gyetvai Mária. A kis balliberális pártok közül két évvel ezelőtt öten álltak össze, hogy kormányt alakítsanak, de még a vörös csillagos pártlogóval büszkélkedő Baloldal nevű alakulat külső támogatására is szükségük volt, hogy többséghez jussanak a parlamentben.

A jobboldal vezére az SDS pártgyűlésén. Első feladata a járvány elleni küzdelem
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Az emberek nagyon vágynak a politikai stabilitásra. Elegük van a közéleti acsarkodásból és az előrehozott választásokból, ezért az a párt, amely valamiféle stabilitást tud nyújtani, nagyobb választói támogatást fog kapni – ezt már Urban Červek, a Večer napilap főszerkesztő-helyettese mondta a Magyar Nemzetnek. Szerinte erre a feladatra korábban Marjan Šarec eddigi miniszterelnököt látták alkalmasnak az emberek, de az ideológiai különbségek miatt széthúzó koalíció láttán most inkább Janez Janša népszerűsége nőtt meg. – Az új kormány mindenképpen stabilabb lesz az előzőnél: kevesebb párt alkotja és sokkal több mandátuma van. Az új koalícióról szóló egyeztetéseken pedig látszott, hogy Janša azokra az ügyekre kívánja a súlyt helyezni, amiben valamilyen szinten egyetértés van a partnerek között – véli Németh Ferenc.

LEÉPÍTETT GAZDASÁG

Az első ilyen ügy az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelem, erre Janez Janša is utalt pénteki beszédében. A kormányprogramból az is kiderül, hogy nagy súlyt fektetnek a bürokrácia csökkentésére, a demográfiai problémák megoldására és a gazdaság rendbetételére. – A szlovén gazdaság folyamatosan leépül, nem tett jót neki a jugoszláv belső piac megszűnése. A balliberális kormányzások idején tették tönkre a szlovén ipar zászlóshajóit, a háztartási gépeket gyártó Gorenjét például két évvel ezelőtt adták el a kínaiaknak – emlékeztet Gyetvai Mária. Törekedni fog a Janša-kormány a biztonság növelésére is, hiszen az SDS a Fideszhez hasonlóan élesen ellenzi az illegális bevándorlást, illetve az Európai Unió megengedő migrációs politikáját. Az új program szerint szigorítják a menekültügyi eljárásokat, megerősítik a rendőrséget és visszaállítják a sorkatonaságot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hétvégén üdvözölte az új szlovén kormány felállását, mondván: az elmúlt évek mondvacsinált konfliktusai után eljött az idő a magyar-szlovén gazdasági, energetikai és kulturális együttműködés fejlesztésére. – Az együttműködéssel mindkét nemzet jól fog járni. Magyarország készen áll a közös munkára a kölcsönös tisztelet alapján – tette hozzá. – Janez Janša és Orbán Viktor kapcsolata kiváló, hiszen Janša többször kiállt Magyarország mellett az Európai Néppártban és az európai parlamenti viták során. Janša visszatérése a hatalomba jó hír a magyar kormánynak, egy európai szövetségessel gyarapodik – mondta Németh Ferenc.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.