Joe Biden győzelme biztosnak tekinthető

Noha a hivatalban lévő Donald Trump már jelezte, több államban is pert indít a szavazatok újraszámlálásáért, az amerikai elnökválasztás eredménye, vagyis Joe Biden győzelme véglegesnek tekinthető, ugyanis valószínűtlen, hogy a jogi huzavona érdemben megváltoztatja a voksolás eredményét – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa.

Wilmington, 2020. november 8. Joe Biden demokrata párti elnökjelölt köszönti támogatóit a Delaware állambeli Wilmingtonban 2020. november 7-én. A CNN szombaton jelentette be, hogy Joe Biden megnyerte az amerikai elnökválasztást republikánus ellenfelével, Donald Trumppal szemben, miután Pennsylvaniában is ő kapta a legtöbb szavazatot. Trump nem ismeri el Biden győzelmét, szerinte ő nyerte meg a választást, és azt állította, hogy több tízezer levélszavazat a választás napján urnazárás után érkezett be, ami szerinte törvénytelen. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo

Mint azt az Amerika-szakértő kifejtette, a perek arról szólnak, hogy a hivatalban lévő elnök a kérdéses billegő államokban megkérdőjelezi a levélszavazatok hitelességét, érvelése szerint ugyanis azokat sok esetben el sem kellett volna fogadni. Hozzáfűzte, az egyik per részleges sikert ért el, hiszen az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság döntése értelmében Pennsylvania államban el kell különíteni azokat a levélszavazatokat, amelyek a választás napját követően érkeztek be. – Ez már meg is történt, és hasonló döntések még várhatók, de ez csak néhány ezer szavazatot jelent, érdemben tehát nem fog változtatni az eredményen. Még ha maga a küzdelem szorosnak is volt mondható, akkora szavazatkülönbség van Biden javára, hogy a bírói ítélet nem fordíthatja meg az eredményt – magyarázta a szakértő.

Csizmazia Gábor beszélt arról is: a történetnek ugyanakkor még nincs vége, hiszen az elektori kollégiumnak decemberben kell összeülnie és a szabályoknak megfelelően szavaznia, illetve megválasztania az elnököt, ebből a szempontból tehát még van hátra néhány formalitás. 2021. január 20-án azonban – az amerikai alkotmányban előírtaknak megfelelően – hivatalba kell lépnie az új, megválasztott elnöknek, míg Donald Trumpnak lejár a mandátuma. A kutató szerint bár Trump kampányában visszatérő elem volt a demokraták csalással vádolása, és a hivatalban lévő elnök egy megjegyzése kapcsán sokáig attól volt hangos az amerikai sajtó, hogy Trump nem adná át békésen a hatalmat, a kiszivárgott információk után valószínűsíthető, hogy ha ezek a perek lemennek, akkor a megfelelő keretek között fog lezajlani a hatalom átadása.

A szakértő elmondta azt is: ezt követően arra lehet számítani, hogy magánemberként továbbra is azt fogja hangoztatni, hogy a választást elcsalták. – Ez nyilván rendkívül ártalmas, de megjegyzem, Trump négy évvel ezelőtti riválisa, Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt 2016 óta folyamatosan ezt csinálja, csak épp nem kap akkora sajtóvisszhangot – fűzte hozzá Csizmazia Gábor.

Kitért arra is: ami még valódi izgalmakat tartogathat, az a szenátusi választás. – Négy szenátori hely még keresi a gazdáját, egy Alaszkában, egy Észak-Karolinában és kettő Georgiában. Jelen pillanatban a helyzet úgy néz ki, hogy 4:3 arányban a republikánusok kerekednek felül, azaz a testület 51–49 arányban fog megoszlani a republikánusok javára, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a következő elnök komoly reformot nem igazán fog tudni keresztülvinni a kongresszuson, annak ellenére sem, hogy a képviselőházban megőrizték többségüket a demokraták – magyarázta Csizmazia Gábor. Hozzáfűzte: jelenleg Georgia államon a világ szeme, ha ugyanis nem a republikánusoknak sikerül megszerezni a két szenátori helyet, hanem a demokratáknak, akkor a testület 50–50 arányban fog megoszlani. – Ha tehát egyes ügyekben nem tudnak döntésre jutni, akkor az alkotmány szerint a mindenkori alelnöknek kell megtörnie a patthelyzetet, Joe Biden választottja, Kamala Harris azonban kifejezetten megosztó figurának számít az amerikai politikában – magyarázta.