Jótékonyságnak álcázott titkosszolgálati akciók

Az amerikai segélyszervezetek évtizedeken keresztül úgy jöttek Latin-Amerikába, hogy a titkosszolgálatok szorosan mögöttük álltak – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az amerikai segélyszervezetek évtizedeken keresztül úgy jöttek Latin-Amerikába, hogy a titkosszolgálatok szorosan mögöttük álltak – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy Nicolás Maduro venezuelai államfő az Egyesült Államok beavatkozási kísérletét véli felfedezni az amerikai segélyosztás mögött. Maduro azt mondta, az amerikai segélyek felhalmozása a szomszédos Kolumbiában és Brazíliá­ban előjátéka a katonai invázió­nak.

– Bár egyértelműen nincs bizonyíték arra, hogy hátsó szándék vezérli az Egyesült Államokat, a történelmi példák miatt Madurónak van oka az aggodalomra – idézi az AP amerikai hírügynökség Morten Wendelbót, az American University kutatóját. Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) munkatársai is megérkeztek a venezuelai–kolumbiai határ kolumbiai oldalára azzal a katonai szállítógéppel, amely segélyt szállít Venezuelának. Maga a washingtoni külügyminisztérium sem rejti véka alá, hogy a USAID legalább annyira szolgálja az amerikai érdekeltségek védelmét külföldön, mint a humanitárius segélynyújtást – véli Morten Wendelbo.

A venezuelai belpolitikai válság nyomán számos cikk született a napokban arról, hogy a USAID hogyan igyekszik befolyásolni a latin-amerikai politikai folyamatokat az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően. A kérdés azért is fontos, mert maga Donald Trump amerikai elnök több alkalommal kijelentette, hogy a venezuelai válságot illetően „minden megoldás az asztalon van”.

– James Monroe korábbi amerikai elnök azt mondta, hogy Amerika az amerikaiaké, Latin-Amerika pedig az Egyesült Államok hátsó udvara, ahol azt tesz, amit akar – emlékeztetett Nógrádi György. 2014-ben az AP leplezte le, hogy a USAID a Twitterhez hasonló közösségi oldalt hozott létre Kubában az ottani politikai folyamatok befolyásolásához, a lázadás szításához. 2008-ban a Folha de S. Paulo című lap számolt be arról, hogy az amerikai fejlesztési ügynökség 95 ezer dollárt költött egy brazíliai szemináriumra a kis pártok megerősítése érdekében – akkoriban az Egyesült Államokkal kevésbé szimpatizáló Luiz Inácio Lula da Silva baloldali elnök volt hatalmon.