Kényszersterilizáltak tízezreit kártalanítja Tokió

Egyszeri kárpótlásban részesíti a japán kormány mindazokat, akiket az 1996-ig érvényben lévő törvények alapján megfosztottak a lehetőségtől, hogy gyermekük szülessen. Európában ma a cseheknél van a leginkább napirenden az ezzel kapcsolatos kártérítés. Finnországban a nemátalakító műtétek előtt ma is megkövetelhetik a sterilizációt.

2019. 04. 25. 10:18
Japan's Prime Minister Shinzo Abe poses with guests during a cherry blossom viewing party at Shinjuku Gyoen park in Tokyo
Abe Sindzó bocsánatot kért a történtekért Fotó: Kim Kyung Hoon Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mindent meg fogunk tenni, hogy társadalmunkban senkit ne érjen többé hátrányos megkülönböztetés sem betegség, sem fogyatékosság miatt – e szavak kíséretében kért tegnap bocsánatot Abe Sindzó japán miniszterelnök attól a mintegy 25 ezer embertől, akiket egy évtizedekig érvényben lévő politika értelmében betegségük vagy fogyatékosságuk miatt sterilizációnak vetettek alá, hogy ne születhessenek utódaik. Sokukon egyszerűen csak végrehajtották a beavatkozást, míg másokra nyomást gyakoroltak, hogy beleegyező nyilatkozatot írjanak alá a műtétek és a sugárkezelések előtt. Sokan már nem élnek azok közül, akiket az eugenika, azaz a „fajnemesítés” jegyében 1948 és 1996 között megfosztottak a gyermekáldástól, a többiek pedig zömükben már idősek. Ezért is vált különösen aktuálissá Japánban a kényszer­sterilizáltak kárpótlása, amire a tokiói parlament mostani döntése értelmében fejenként 3,2 millió jen, azaz nyolcmillió forint egyszeri jóvátételt fogadtak el. Ugyanakkor jelenleg is folyamatban vannak kárpótlási perek, és egyes felperesek jelezték, keveslik a megszavazott kártérítést, és az összeg tízszeresét követelik. Az örökletes betegségük miatt művi terhességmegszakításra rávett hatvanezer japán nő – köztük tízezer leprás beteg – kártalanítását a mostani jóvátételi törvény nem tartalmazza. A leprások elkülönítéséért pedig, amelynek gyakorlatát szintén két évtizede számolták fel, a japán kormány már korábban bocsánatot kért – jelentették hírügynökségek.

Japán korántsem a világ egyetlen demokráciája, amely kénytelen szembenézni a kényszersterilizációval. Európában a náci eugenika nyomán, miután a hitleri Németországban több százezer embert vetettek alá kényszersterilizációnak, 1945 óta jobbára tabuvá vált ez a gyakorlat, de nem mindenütt. Svédországban – ahol 1921-ben elsőként állítottak fel fajbiológiai intézetet – egészen az 1960-as évekig sterilizáltak a faji tisztaság jegyében 63 ezer embert, 90 százalékban nőket. Voltak, akiket már kamaszkorukban megfosztottak a lehetőségtől, hogy gyermekük lehessen, és erre adott esetben azt is elegendő indoknak találták, ha valaki rövidlátó volt. A sterilizációt lehetővé tevő svéd törvényt 1976-ban törölték el, kártérítést pedig az ezredfordulón fizettek az áldozatoknak. Más vezető európai demokráciákban, így Norvégiá­ban, Dániában vagy Svájcban is folytattak hasonló gyakorlatot.

Abe Sindzó bocsánatot kért a történtekért
Fotó: Reuters

A kelet-közép-európai országokat számos vád érte azzal kapcsolatban, hogy roma nőket vetettek alá sterilizációnak, sokszor a tájékozatlanságukat használva ki abortuszok, császármetszéses szülések alkalmával. Több országban perek kezdődtek, és volt, amelyik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé került. Volt olyan roma nő, akinek a magyar állam is kártérítést ajánlott fel. Ma a kérdés különösen Csehországban és Szlovákiában van jelen a közéletben, mert a kommunista Csehszlovákiában – a roma népesség szaporulatának visszaszorítására – 1971-től kezdődően titkolt, de kiterjedt gyakorlatnak számított a műtéti sterilizáció. A cseh ombudsman becslése szerint több mint 90 ezer nő lett ilyen beavatkozás áldozata. Egyikük, Elena Gorolova aktivista civil szervezetet alapított érdekeik képviseletére. Egy kártérítést sürgető küldöttséget tavaly augusztusban fogadott Andrej Babis cseh kormányfő.

A kényszersterilizációk kérdésének újfajta leágazása, hogy egyes országok ma is megkövetelik a nemzőképtelenséget a nemátalakító műtétek előtt. Japánban például emiatt 2004 óta nyolcezer embernek kellett sterilizációnak alávetnie magát. Európában ezt a gyakorlatot az EJEB 2017-ben jogellenesnek nyilvánította, de jogvédők a mai napig bírálják Finnországot, amiért nem hajtja végre a bíróság rendelkezését.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.