Kerítéssel védekezik Kijev

További 170 millió dollárt költhet Ukrajna az orosz határ menti úgynevezett falprojektre.

A 2014-es események után lett sürgős az akadályrendszer Forrás: DPSU

További 170 millió dollárt költhet Ukrajna az orosz határ mentén felépített kerítéskomplexumra, az úgynevezett falprojektre. Az ukrán határrendészet bővülő költségeit az állami kiadásokat figyelő civil Statewatch szúrta ki. Amennyiben az épülő határkerítés további költségeire a parlament is rábólint, akkor a projekt ára összesen 6,2 milliárd hrivnyára, vagyis megközelítőleg 230 millió dollárra (71 milliárd forint) növekszik majd az Unian hírügynökség szerint.

A projekt befejezését 2018-ra tervezték, azonban finanszírozási problémák miatt a folyamat megakadt, az átadást 2021-re halasztották. Az építkezés az elmúlt években nem volt botrányoktól mentes: 2017-ben az ukrán korrupcióellenes hivatal hat embert állított elő a tervre szánt források nem megfelelő felhasználása miatt. Az ukrán belügyminisztérium idei tájékoztatása szerint a fal negyven százaléka elkészült.

Kijev szerint a kerítéskomplexum építése a lakosság és a határrendészet érdekeit szolgálja. A költségek drasztikus növekedését egyrészt a projekt bővülésével, másrészt az építőanyagok, a munkabérek költségének, valamint az építkezés időtartamának növekedésével indokolják. Az új határidő szerint a határzár több részben 2025-ig készülhet el, és az eddigi luhanszki és harkivi területek mellett kiépítik a szumi és az odesszai területek mentén is – vagyis a fal nemcsak Oroszországgal, hanem Transznisztriával is határos lesz. A Moldovától 1990-ben elszakadt, nemzetközileg el nem ismert területet szoros kapcsolatok fűzik Moszkvához, ezért lehet indokolt a fokozott határellenőrzés Transznisztria mentén is.

A 2014-es események után lett sürgős az akadályrendszer
Fotó: DPSU

Az orosz-ukrán határ Kijev számára igazán problémás része azonban az oroszbarát szeparatisták kezén lévő, úgynevezett Luhanszki és Donyecki Népi Köztársaságok területe. Kijev szerint itt teljesen ellenőrizhetetlen a fegyver- és személyforgalom Oroszország felől. A határszakasz feletti kontroll visszaszerzése a 2015-ös minszki szerződések egyik pontjaként is szerepel, és kulcsfontosságú lenne a helyzet rendezésében, de mindeddig Ukrajna nem tudott előrelépni az ügyben.

Tornyok és árokrendszer

Néhány évvel ezelőtt az ukrán-orosz határ nem tűnt egy nehezen bevehető akadálynak: lazán elhelyezett, egymástól mintegy másfél-két méterre elhelyezkedő magas, fából készült tartóoszlopok, közöttük szögesdrót. 2014-ben, a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolásával és a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásával a határvédelem új jelentőséget nyert. 2014-ben az akkori kormányfő, Arszenyij Jacenyuk javaslatára elindult a fal építése, amelynek keretében szögesdróttal ellátott magas kerítést, kamerarendszert, árokrendszert, harckocsik elleni védelmet, megfigyelőtornyokat és egyéb speciális létesítményeket terveztek az orosz-ukrán határ mentén. Az eredeti elképzelések szerint a kerítésrendszer hosszúsága meghaladta volna a 2200 kilométert, ami azóta tovább nőtt.