Kezdeményezték Svédországban Assange őrizetbe vételét

Kezdeményezte hétfőn az ügyészség Svédországban, hogy a bíróság a távollétében rendelje el Julian Assange őrizetbe vételét – közölte honlapján a vádhatóság.

Forrás: MTI2019. 05. 20. 9:54
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A svéd ügyészség tájékoztatása szerint alapos a gyanú, hogy az ausztrál internetes aktivista nemi erőszakot követett el. „Ha a bíróság elrendeli az őrizetbe vételt, európai letartóztatási parancsot fogok kiadni ellene, hogy adják át Svédországnak” – tudatta Eva-Marie Persson főügyész-helyettes.

Az ügyészség közleményében kitér arra, hogy a brit hatóságok arról tájékoztatták svéd kollégáikat, hogy Assange-t az Egyesült Királyságban elítélték, és legalább 25 hetet börtönben kell töltenie, mielőtt kiszabadulhat, és folyamatban van a kiadatási eljárása, amelyben az Egyesült Államok már kérte Assange átadását.

Persson hangsúlyozta, hogy a brit hatóságok feladata eldönteni, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelmet tartják előrébb valónak. A svéd ügyészség közleménye arra is kitér, hogy az őrizetbe vételt egyelőre nem rendelték el. Erről az uppsalai bíróság hivatott dönteni. Julian Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak. Assange valójában ugyanis nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok áprilisban, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon, és 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az Egyesült Államok azért kéri az ausztrál internetes aktivista kiadását, mert a hatóságok szerint összejátszott a hadsereg hírszerzési elemzőjeként dolgozó Bradley Manninggel, és a Wikileaks így jutott hozzá több százezer diplomáciai távirathoz, amelyekből az afganisztáni és iraki háború részletei derültek ki.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.