Kezdődik a konzervatív–zöld kísérlet

Hivatalba lépett tegnap Bécsben Sebastian Kurz második kormánya. A néppárti politikus a radikális jobboldal helyett ezúttal a Zöldekkel lép koalícióra. A különös kísérlet kimenetelét egész Európa izgatottan figyeli.

Sebastian Kurz (középen) oldalán új alkancellárjával, a Zöldek vezetőjével, Werner Koglerrel Fotó: REUTERS/Leonhard Foeger

A Zöldek szavazóit finoman szólva keserűséggel tölti el, hogy éppenséggel Sebastian Kurz tette lehetővé kormányra kerülésüket. A néppárt nem sok mindent tett azért, hogy a Zöldek a szívükbe zárják. A koalíciós szerződés szerint a kormány ráadásul azt az irányvonalat folytatja, ami fájó az ökológiai párt számára, vagyis nem változik a migrációval, az integrációval és az iszlámmal kapcsolatos eddigi álláspont – írja a Profil osztrák magazin szerzője a tegnap hivatalba lépett új bécsi kormányról, felvázolva azokat a problémákat, amelyekkel a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek bizonyára szembesülni fognak együttműködésük során.

Ilyen összetételű koalícióra Ausztriában nem volt példa, de a Zöldek korábban a kormány közelébe se kerültek Bécsben. A kísérletet ezért Európában, elsősorban Németországban is árgus szemmel fogják figyelni, hiszen egyre több elemző véli úgy: megérett az idő egy olyan politikára, amely a fiskális konzervativizmust a környezetvédelmi törekvésekkel ötvözi.

– Ez lesz az első komoly vita a koalíciós partnerek között, hiszen a kormányprogram ötmilliárd eurós adócsökkentést irányoz elő, miközben a Zöldek ambiciózus klímaprogramot akarnak megvalósítani, ami sok pénzbe kerül – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Kiszelly Zoltán szakértő.

A kormányprogram szerint Ausztriának 2040-ig klímasemlegessé kell válnia – vagyis annyi szén-dioxidot bocsáthat ki, amennyit különböző intézkedésekkel el tud nyeletni –, 2030-ig el kell érnie, hogy az elektromos áramot kizárólag megújuló energiaforrásokból termelje, emellett egymillió háztetőt fednének be napelemekkel, 12 eurós utasadót vetnek ki a légitársaságokra, illetve háromeurós napijegyet vezetnek be a tömegközlekedésben, hogy kevesebben üljenek autóba.

Sebastian Kurz (középen) oldalán új alkancellárjával, a Zöldek vezetőjével, Werner Koglerrel
Fotó: REUTERS/Leonhard Foeger

A koalíciós szerződésben azonban a néppárt is meg tudta őrizni elképzeléseit, így a társasági és személyi jövedelemadó csökkentésére vonatkozó terveit, családtámogatási programját – a családi adókedvezményt gyermekenként 1500-ról 1700 euróra emelik –, illetve a kemény bevándorlásellenes politikát, beleértve a külső határok védelmét. A tervek szerint központokat hoznak majd létre azok számára, akik nem kaptak menedékjogot, és el kell hagyniuk Ausztriát, illetve a védelmi őrizetet is bevezetik majd. Kiemelt szerepet kap a kormányprogramban a politikai iszlám elleni harc is. A muszlim lányok számára 14 éves korig kiterjesztik a fejkendőviselési tilalmat, hogy ezáltal is egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban.

– A migrációs kérdésekre nem vonatkozik a koalíciós szerződés, vagyis az erről szóló parlamenti szavazásokon a Zöldek maradhatnak bevándorláspárti álláspontjuknál – hangsúlyozta Kiszel­ly Zoltán, emlékeztetve arra, mennyire ódzkodnak a Zöldek a szigorú bevándorlásellenes politikától.

Az új kormányban tíz minisztériumot vezetnek a néppártiak, köztük a belügyi, a külügyi, a védelmi és a pénzügyi tárcát. A Zöldek négy tárcát kaptak, így a környezetvédelemért, infrastruktúráért és közlekedésért felelős „szuperminisztériumot”, illetve az igazságügyi tárcát. Utóbbit Alma Zadic vezeti, aki szüleivel tízéves korában Bosznia-Hercegovinából menekült Ausztriába.

– Ez egy hiperpragmatikus kormányzás, amely a dán és norvég kormányzat mintáján alapul. A nagy pártok kifogták a szelet a populisták vitorlájából, a jobboldal a zöldekre és a baloldalra támaszkodhat – fűzte hozzá Kiszelly Zoltán.

A Profil magazin elemzése is nagy hatalmi taktikusként írja le a még mindig nagyon fiatal, 33 éves Sebastian Kurzot, aki másodszor ül a kancellári székbe. A lap szerint egyrészt a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal alkotott kormányzásból a néppárt került ki győztesen – jelentősen növelve támogatottságát a szeptemberi választásokon –, másrészt a mostani koalíciós szerződés is leginkább az ÖVP-nek kedvez.