Kína a sarkkörön is terjeszkedne

Oroszország és Kína szándékaira figyelmeztetett tegnap az Északi-sarkvidéki Tanács csúcstalálkozóján Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A Finnországban tartott eseményen Pompeo elmondta, a gazdasági ambíciók terén Washington partner, a sarkköri régió nem szolgálhat nemzetbiztonsági célokat. A globális felmelegedés azonban a kereskedelemnek kedvez, amire válaszul a nagyhatalmak már fegyverkeznek a térségben.

A kanadai parti őrség jégtörője. Vetélkedés indult meg az északi selyemútért Fotó: Handout . Forrás: Reuters

A finn népet nem szokás a macsó társadalmak között említeni, van azonban egy férfiak által dominált foglalkozás, ami a skandináv országban nagy tiszteletnek örvend. A sarkköri útvonalakat biztosító kilenc finn jégtörő legénysége a hajózás fenegyerekeinek számít, soraikba sokak szívesen tartoznának. A Monocle magazin tavaszi száma készített riportot a Kontio jégtörőn, aminek kapitánya, Veli Luukkala a tengerészet „kontaktsportjaként” írta le a jégtörőhajózást. Mint fogalmazott, a szakmához elengedhetetlen a veszélyes helyzetek iránt érzett természetes vonzódás.

A naponta akár négyszáz tonna üzemanyagot fogyasztó hajómonstrumok a három méter vastagságú jéglapokat is átvágják, a veszélyes mesterség mégis veszíteni fog romantikájából. Paradox módon ugyanis – az északi sarkkör olvadása miatt – egyre több ilyen jármű áll szolgálatba a jövőben. Ahogy a globális felmelegedés évente 54 ezer négyzetkilométert emészt fel a térség jégmezőiből, új hajózási útvonalak jönnek létre, amelyek felett egyre több nemzet szeretné megszerezni az ellenőrzést.

A kanadai parti őrség jégtörője. Vetélkedés indult meg az északi selyemútért
Fotó: Reuters

Finnország felismerte az üzleti lehetőséget, a jelenleg szolgálatban álló 120 jégtörőnek több mint kétharmadát a skandináv ország építette. A finn cégek alig tudják teljesíteni a megrendelők igényeit, tőlük vásárol Kanada, az Egyesült Államok és Svédország, de Oroszország és Kína is.

Utóbbi kelet-ázsiai állam felbukkanása pedig megkongatta a vészharangot: Kína ugyanis nem tartozik az érintett északi államok klubjába, tavaly januárban mégis meghirdette a Sarkköri selyemút című tervét. Peking álláspontja szerint szeretnének részt venni az olvadó jégmezőkön épülő kereskedelmi és energetikai infrastruktúra kiépítésében, nyugati riválisai szerint azonban erről többről van szó: Kína és Oroszország a geopolitikai szempontból felértékelődött térségre tennék rá a kezüket.

Ez volt a téma tegnap az Északi-sarkvidéki Tanács Finnországban kezdődött találkozóján is. Az 1996-ban alapított szervezetnek nyolc tagja van, Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, valamint Svédország és az Egyesült Államok, a térség fenntartható fejlődését tárgyaló közösségben Kína 2013-ban kapott megfigyelői státust.

A tegnapi csúcstalálkozón Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is részt vett, ahol felszólította Oroszországot és Kínát, hogy felelősségteljesen cselekedjenek a régióban. Mint fogalmazott, Oroszország új hajózási útvonalakkal kötné össze Ázsiát és Észak-Európát, s ezt a tervet az érintett országoknak alaposan tanulmányozniuk kell. Kínával kapcsolatban pedig elmondta, az Egyesült Államok szívesen lát átlátható kínai beruházásokat, amíg azok gazdasági, nem pedig nemzetbiztonsági célokat szolgálnak.

Washington aggályait igazolják, hogy Oroszország és Kína hadseregei egyre aktívabbak a régióban. Az elmúlt években Moszkva két katonai támaszpontot fejlesztett Észak-Szibériához tartozó sarkköri szigetein, s mindkét bázis közelebb esik az Egyesült Államokhoz, mint Moszkvához.

Kína is megtalálta a módját annak, hogy kifejezze érdeklődését a sarkköri régió iránt, a washingtoni védelmi minisztérium múlt heti jelentése szerint Peking tengeralattjárói egyre sűrűbben bukkannak fel az Északi-tengeren, de nagy felháborodást váltott ki, amikor 2015-ben az oroszokat és amerikaiakat elválasztó Bering-szorosban gyakorlatoztak. De a térség fegyverkezéséhez hozzájárul az Egyesült Államok és az Észak-atlanti szövetség is: Washington hadihajókkal járőrözött a kereskedelmi útvonalak mentén, a NATO pedig tavaly negyvenezer katonával tartott hadgyakorlatot Norvégia északi területein.