Kína tiltakozik az amerikai törvénytervezet ellen

Kína tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai képviselőház helyi idő szerint kedden megszavazta a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő ujgur nemzetiség emberi jogaival kapcsolatos törvénytervezetet.

Forrás: MTI2019. 12. 04. 7:13
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képviselőházban nagy többséggel elfogadott tervezet, amelyet még a szenátusnak is el kell fogadnia, mielőtt az amerikai elnök aláírásával törvénybe léphet, szankciókkal sújtaná azokat a kínai tisztviselőket, akik felelőssé tehetők a muszlim vallású ujgur kisebbség emberi jogait csorbító intézkedésekért, továbbá bizonyos esetekben exporttilalmat is előír.

A kínai Külügyminisztérium szerdán Hua Csun-jing külügyi szóvivő nevében adott ki közleményt, amelyben úgy fogalmaz: a törvénytervezet szándékosan rossz színben tünteti fel a hszincsiangi emberi jogi helyzetet, és befeketíti Kína terrorizmus elleni fellépését, és a Kína belügyeibe való beavatkozással súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit.

A külügyi szóvivő aláhúzta: Hszincsiang kérdése nem az emberi jogokról vagy a vallásról, hanem a terror- és szeparatizmus-ellenességről szól. A közleményben Hua kifejti: a területet korábban szélsőségesek és terroristák tevékenysége tartotta fenyegetésben, amire válaszul a helyi kormányzat a törvény előírásainak megfelelően terrorellenes intézkedéseket vezetett be, illetve – hogy a problémát a forrásánál kezelje – a gazdasági fejlődés, a nemzeti egység, valamint a társadalmi harmónia előmozdításán fáradozott. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően – teszi hozzá – az elmúlt három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.

A szóvivő a közleményben felidézi, hogy az elmúlt egy évben több mint 70 ország és régió tisztviselői, továbbá nemzetközi szervezetek, a sajtó, illetve vallási szervezetek képviselői, valamint szakértők és kutatók látogattak Hszincsiangba, és elismeréssel nyilatkoztak az ott folytatott terrorellenes munkáról. Egyebek mellett felsorolja, hogy márciusban az Iszlám Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácsa határozatban méltatta Kínának a muszlim közösségért folytatott tevékenységét, júliusban több mint 50 ország az ENSZ Emberi Jogi Tanács elnökének címzett levélben állt ki Kína terrorellenes intézkedései mellett, majd októberben több mint 60 ország az ENSZ közgyűlésén szólalt fel közösen, Hszincsiang emberi jogi helyzetét méltatva.

Nyilatkozatában Hua Csun-jing arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mielőbb hozza helyre az elkövetett hibát, és akadályozza meg, hogy a törvénytervezet hatályba léphessen, emellett hozzátette: Kína a helyzet alakulásának megfelelően tesz majd lépéseket az ügyben.

Hu Hszi-csin, a Global Times kínai pártlap főszerkesztője hétfőn meg nem nevezett forrásra hivatkozva Twitter oldalán közölte: Kína vízumkorlátozásokkal sújtaná az amerikai tisztviselőket és törvényhozókat a törvénytervezet elfogadásának esetén. A Global Times értesülése szerint a Hszincsianggal kapcsolatos törvénnyel összefüggésbe hozható amerikai felek felkerülnek majd arra a „nem megbízhatónak” ítélt cégeket és személyeket tartalmazó listára, melyet Kína várhatóan hamarosan közzétesz.

Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió embert – zömében a muszlim vallású ujgur és kazah népcsoportokba tartozókat – zártak átnevelő táborokba akaratuk ellenére Hszincsiangban. A kínai kormány álláspontja szerint azonban az ujgur kisebbség lakta területen fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”. Peking továbbá tagadja azt a vádat, hogy a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák.

A New York Times november 16-án több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kormányzati dokumentum alapján közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek tömeges internálásának részleteit tárja fel. Az iratokat a kínai politikai vezetés egy neve elhallgatását kérő tagja szivárogtatta ki a lapnak. November 24-én pedig az AP amerikai hírügynökség adott ki jelentést újabb, oknyomozó újságírók nemzetközi szövetsége által feltárt dokumentumokról, amelyek megerősítik, hogy a táborok szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelő központok.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.