Kínába már csak külföldről hurcolják be a koronavírust

A világ legnépesebb országában az új esetek száma tartósan alacsony, az élet visszatért a régi kerékvágásba.

A nemzetközi turisztikai költések 36 százalékát kínaiak adták 2018-ban Fotó: Emily Wang Forrás: MTI/AP

Hol van már az idő, mikor az egész világ a kísértetvárossá változott Vuhant figyelte szájtátva? A városban, ahonnét januárban pusztító útjára indult a koronavírus, szerdán lesz napra pontosan nyolc hónapja, hogy bevezették a karantént, mellyel alig két és fél hónap drákói szigor után megfékezték a kór terjedését. Májusban ugyan még egyszer felütötte a fejét a fertőzés a településen, ám a kínai hatóságok már ismerték a hatékony védekezés receptjét: lokálisan elkülönítették a betegeket, és a város összes, 11 millió polgárát letesztelték. Vuhanban mára minden visszatért a régi kerékvágásba. Amikor nemrégiben a világsajtót bejárta, ahogy a városban már ezrek buliznak egy medencés partin a fizikai távolságtartásra fittyet hányva, az állami Global Times című lap azzal vágott vissza a bíráló nyugati hangoknak: „savanyú a szőlő”?

De nem csak Vuhanban, lényegében az egész országban sikerült megfékezni a koronavírus terjedését. Miközben a világ egy része még mindig az első hullámot nyögi, a másik része a második hullámmal küzd,

addig Kínában hétfőn mindössze 12 új fertőzést jelentettek. Ráadásul azokat is kivétel nélkül külföldről hurcolták be.

A járványügyi görbe hosszú hónapok óta ilyen lapos. A világ legnépesebb országában a napi új esetek száma március óta folyamatosan száz alatt van, – sőt volt, hogy a tízet sem érte el – egy-két tüskét leszámítva.

A hatékony védekezés kulcsa pedig valószínűleg éppen ezekben a tüskékben rejlik. Amikor például az egyik pekingi piacon júniusban felbukkant a vírus – melyet valószínűleg szintén Európából hurcoltak be –, az egész létesítményt, de még a környéket is haladéktalanul lezárták, és tömeges tesztelésbe kezdtek. Hozzájárulhat a sikerhez a fejlett megfigyelési rendszer is, továbbá, hogy számos óvintézkedés folyamatosan érvényben van. Például külföldiek számára korlátozott a beutazás az országba, a belföldi forgalom is szabályozott, ahogyan az éttermekben, mozikban és más létesítményekben is figyelnek a fizikai távolságtartás betartatására. A maszk viselése ugyan már nem mindenütt kötelező, de a kínai társadalomban már a koronavírus felbukkanása előtt is sokkal megszokottabb és elfogadottabb volt a hordása, így a legtöbben továbbra is használják.