Kivételek erősítik a schengeni szabályt

Schengen nem halott, de kómában fekszik — ez a vélemény is megfogalmazódott már az EU-polgárok szabad határátkelését biztosítani hivatott övezet kapcsán. Hat tagország is élt a lehetőséggel, hogy átmeneti időre fenntartsa az ellenőrzést, a többi közt a német—osztrák, a dán—német és az olasz—francia határt figyelik különösen. A 2015-ös migrációs, illetve terrorhullámot követően a német, a dán, valamint a francia hosszabbítások is papírformának számítanak már, mindháromnak a tavasszal jár le a legutóbbi határideje.

2019. 03. 20. 9:09
null
Szúrópróbaszerű vizsgálat a dán–német határon. Biztonsági aggályok Fotó: MTI/EPA/Palle Peter Skov
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A belső határokat bárhol át lehet lépni anélkül, hogy a személyek ellenőrzésére sor kerülne – így rendelkezik az egységes EU-teret létrehozó schengeni megállapodás végrehajtási egyezménye, de mindjárt egy kiskaput is ad hozzá: „ha a közrend vagy a nemzetbiztonság megköveteli, akkor egy szerződő fél […] úgy dönthet, hogy […] korlátozott ideig, a helyzetnek megfelelő határellenőrzést vezet be”. Ez az a passzus, amelyre hivatkozva több schengeni tagállam – az Egyesült Királyságot és Írországot kivéve az EU mind a huszonnyolc tagja, az unión kívülről pedig Norvégia és Svájc – már évek óta fenntart valamiféle határellenőrzést Európa belső határain.

A korlátozás a legtöbbször nem jelent többet annál, mint amit a hétfői utrechti merénylet után is bejelentettek a német–holland határon, vagyis a forgalmat figyelő, az autósokat ­szúrópróbaszerűen vagy fülesek alapján megállító hatósági járműveket. De a szigorú dán ellenőrzés nyomán 2016 és 2018 között hétezer embert – különösen menedékkérőket –nem engedtek át észak felé. Az olasz–francia határon fekvő Ventimigliánál – amelyet a franciák Vintimille-nek neveznek – régóta feszültségforrás, hogy a franciák ­rutinszerűen „átdobják” az olasz oldalra a migránsokat.

Szúrópróbaszerű vizsgálat a dán–német határon. Biztonsági aggályok
Fotó: MTI/EPA/Palle Peter Skov

„Schengen Ventimigliában ért véget” – írta tavaly a 25 ezres ligu­riai kisvárosról az olasz Il Giornale, a francia Valeurs Actuelles helyszíni riportja pedig szemlélteti, miért halmozódnak fel ott a migránsok. – Az olasz gazdaság nem jó! Álmaink vannak, és nem ez itt az álmaink végállomása – így Samir, egy 25 éves eritreai bevándorló, aki nem azért kelt át Líbiából a Földközi-tengeren egy lélekvesztőn, hogy olasz segélyen tengesse hátralévő ­éveit. Matteo Renzi – azóta megbukott – balközép olasz miniszterelnök három éve még arról beszélt, Európát kérdőjelezné meg a schengeni övezetben való mozgásszabadság felfüggesztése, mert az a „nagy európai álom”, hogy „fogtad az autódat és úgy utaztál Portugáliáig vagy Észtországig, hogy nem érezted magad külföldinek”.

De Európa ezen már túllépett, még akkor is, ha a legtöbb jóhiszemű autós ma is akadálytalanul kelhet át a határokon. A francia kormány a 2015-ös terrorhullám nyomán sorozatosan hosszabbítja a korlátozást a terrorveszélyre hivatkozva, most éppen áprilisi határidővel. A 2015-ös migrációs válság nyomán a dán–német szakaszon ugyancsak áprilisig, a német–osztrák határon pedig májusig van érvényben a visszaállított ellenőrzés, de Ausztria, Norvégia és Svédország is döntött korlátozásokról. Az Európai Parlament szorgalmazta, hogy a tagállamoknak ne legyen lehetőségük a határellenőrzés összesen egy évnél tartósabb visszaállítására.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.