Komoly veszteségeket szenvedhettek el a nagy brit pártok

A két legnagyobb brit politikai erő, a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt jelentős veszteségeire és a kisebb pártok komoly előretörésére utalnak a csütörtökön tartott részleges angliai helyhatósági választások péntek estig ismertté vált csaknem végleges eredményei.

Angliában 248, Észak-Írországban 11 helyi tanácsot választottak újjá részben vagy egészben. Az észak-írországi tanácsi választások eredménye szombatra várható.

A választóknak összesen 8804 tanácsnoki mandátumról kellett dönteniük.

Londonban ezúttal nem tartottak tanácsi választásokat.

Az érintett angliai választókörzetekben a Theresa May miniszterelnök vezette kormányzó Konzervatív Pártnak csaknem ötezer, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt több mint kétezer képviselője volt.

Péntek estig a 248 angliai tanácsi választókerület közül 244 deklarálta a választási eredményeket, és ennek alapján a Konzervatív Párt 1321, a Munkáspárt 77 választott tanácsnoki helyet veszített.

A legnagyobb nyertesnek a hagyományosan harmadik legnagyobb országos brit politikai erő, a Liberális Demokraták tűnnek: a párt péntek estig 691 fős mandátumnyereségben volt, ami azt jelenti, hogy több mint a kétszeresére nőtt tanácsi képviselőinek száma.

A Zöldek 192 fővel – eddigi mandátumaik számának több mint a háromszorosával – növelték helyhatósági képviselőik létszámát.

A Liberális Demokraták az egyetlen országos brit párt, amelynek elsődleges politikai programja az, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője pénteki nyilatkozatában közölte: a liberálisokra leadott minden egyes vokssal a választók a további brit EU-tagságra, a Brexit megállítására szavaztak.

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök ugyanakkor a konzervatív párt walesi tagozatának pénteki kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott: a választók azt üzenték a konzervatívoknak és a Munkáspártnak is, hogy most már törjenek ki a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetből és teljesítsék a 2016-os népszavazás döntését.

A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

A konzervatívok 43 angliai tanácsban eddigi többségüket is elvesztették, a Liberális Demokraták viszont 8-ról 18-ra növelték azoknak a tanácsoknak a számát, amelyekben az ő képviselőik vannak többségben.

Ez volt az első választási megmérettetés azóta, hogy Theresa May kétszer is kezdeményezte a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, miután a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást a londoni alsóház háromszor elutasította.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi európai parlamenti választásokon, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendeznék.

Ha Nagy-Britanniának részt kell vennie az EP-választásokon is – amit a brit kormány mindenképpen szeretne elkerülni -, a felmérések szerint a Konzervatív Párt a negyedik helyre is visszaszorulhat a brit pártmezőnyben.

A BBC által elvégzett számítások szerint a helyhatósági választások eredménye arra utal, hogy országos parlamenti választások esetén – ugyanilyen szavazatmegoszlás kivetítésével – a Konzervatív Pártra és a Munkáspártra egyaránt 28 százaléknyian, vagyis a két pártra a teljes választópolgárságon belül 56 százaléknyian szavaztak volna.

A 2017-es előrehozott parlamenti választásokon a két nagy párt az összes leadott szavazat 80 százalékát szerezte meg.