Komoly vizsga előtt áll Hszi Csin-ping

A kínai elnök karrierjének kezdete óta azon dolgozik, hogy a XXI. század Mao Ce-tungjává váljon. A hatalom-központosításnak azonban válság idején lehet megízlelni a nehézségeit, vélik szakértők, akik abban egyetértenek: a koronavírus okozta válság Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnökségének eddigi legnagyobb erőpróbája.

Egyszemélyi vezetőként az államfőnek kell vállalnia a felelősséget a vészhelyzet kezeléséért Fotó: Reuters

A kínai főváros szomszédos településein tartott tegnap terepszemlét Hszi Csin-ping. Az egészségügyi maszkot viselő, a helyiekkel hosszasan beszélgető, gondjaikat meghallgató kínai elnökről az állami televízió által készített felvételek hamar bejárták a ­kelet-ázsiai ország minden szegletét. A Hszinhua állami hírügynökség szerint a jól dokumentált felvételeken az látható, ahogyan az államfő a közegészségügyi intézkedésekről és a napi szükségle­teik ellátásáról faggatja a lakosokat, Peking PR-akciójának azonban minden bizonnyal ennél messzebbre mutató szándékai is voltak.

Elemzők ugyanis napok óta vitatkoznak arról, vajon mibe kerül a kínai államapparátusnak az úgynevezett vuhani koronavírus megállíthatatlan terjedése. Képes lesz-e a kínai elnök érintetlenül kilépni az ­ázsiai országot teljesen megbénító válságból, vagy a vírus megfékezésére tett minden erőfeszítés sem elegendő ahhoz, hogy Peking elkerülje a politikai és társadalmi instabilitást? – tette fel a kérdést az al-Dzsazíra című pánarab hírtelevízió neves szakértőknek.

Egyszemélyi vezetőként az államfőnek kell vállalnia a felelősséget a vészhelyzet kezeléséért
Fotó: Reuters

Abban egyetértés van a kutatók között, hogy a koronavírus okozta váratlan káosz Hszi Csin-ping közel nyolc éve tartó elnökségének egyik legnagyobb erőpróbája, azt azonban egyelőre korántsem könnyű megállapítani, hogy miként szerepel a kínai elnök a vizsgán. Annyi ugyanakkor bizonyos, hogy Kínának az egész nemzetközi közösségtől elzárt közösségi médiafelületein a futótűz sebességével terjed a harag, azzal vádolva a hatóságokat, hogy visszatartják a nyilvánosságtól az életbe vágó információkat.

A helyzeten az sem segített, hogy múlt pénteken arról érkeztek hírek, meghalt a koronavírusra figyelmeztető kínai orvos, Li Venliang (Li Wenliang). A düh és a frusztráció közepette azonban a Kínai Kommunista Párt legnagyobb befolyással rendelkező testülete, a Politbüro Állandó Bizottsága váratlant lépett, és elismerte, hogy voltak hiányosságok és nehézségek az államnak a válságra adott válaszában. Az ülés elnöke ráadásul határozott fellépésre szólította fel Hszi Csin-pinget a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.

A pártnak bizonyosan le kell vonnia majd a saját tapasztalatait és tanulságait az eseményekből, a részletesen kiépített állami apparátusnak azonban éppen az a legfőbb sajátossága, hogy Kína egyszemélyi vezetőjeként Hszi Csin-pingnek kell vállalnia minden felelősséget a koronavírus miatti vészhelyzet kezeléséért, akkor is, ha ez a meggyengülését eredményezi.

Steve Tsang, a londoni székhelyű SOAS Egyetem Kínai Intézetének igazgatója szerint ugyanis az nem működik, hogy egyrészről Kína kétségbevonhatatlan és kérdőre vonhatatlan vezetője vagy, miközben egy, az egész országot, sőt a nemzetközi közösséget is érintő járvány kirobbanása helytelenül van kezelve az elnökséged alatt, és úgy teszünk, mintha a kettő között nem lenne semmilyen párhuzam.

Richard Javad Heydarian politikai elemző szerint Peking számára a legnagyobb nehézség az a személyiségkultusz, amit Hszi köré építettek az elmúlt évek alatt. – Karrierjének kezdete óta azon dolgozik, hogy a XXI. század Mao Ce-tungjává váljon, a hatalom-központosításnak azonban válság idején lehet megízlelni a nehézségeit – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: ilyen mértékű hatalomnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy Hszi Csin-ping határozottan kezelje az egészségügyi válságot.

Válságtanácskozást tart az Európai Unió

Továbbra sem tudni arról, hogy lenne bárhol a világban olyan magyar állampolgár, akit megfertőzött a koronavírus – írta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára tegnap a Facebook-oldalán. Az államtitkár tájékoztatása szerint emelkedett a Japán mellett karanténba helyezett Diamond Princess tengerjáró hajó fertőzött utasainak száma, a legfrissebb értesülések szerint 66 embernél diagnosztizálták a koronavírust, így eddig összesen 136-an fertőződtek meg a hajón. A három magyar továbbra is jól van, tünetmentes. Kínában – a konzuli regisztráció alapján – jelenleg 188 magyarról tudnak, a nagykövetség kapcsolatban van velük, mindannyian jól vannak – hangsúlyozta az államtitkár. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság tegnapi jelentése szerint 908-ra nőtt a koronavírus okozta betegség halálos áldozatainak száma az országban. Szerte Kínában 3062 újabb fertőzésre derült fény, ezzel a fertőzöttek száma 40 171-re nőtt az országban. – A Kínában nemrégiben megjelent új vírus aggasztó terjedése miatt az euró­pai uniós tagállamok egészségügyi miniszterei rendkívüli ülést tartanak csütörtökön Brüsszelben, amely segíteni fogja a tagállamok fellépésének összehangolását – közölte Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős uniós biztos tegnap. Brüsszeli sajtótájékoztatóján a biztos azt mondta, hogy a vírus gyorsan terjed, és súlyos veszélyt jelent a közegészségügyre. Súlyos és küszöbönálló közegészségügyi fenyegetésnek minősítette az új koronavírus okozta járványt tegnap a brit egészségügyi miniszter is. Matt Hancock bejelentésének elsősorban jogi jelentősége van, a súlyos és küszöbönálló közegészségügyi fenyegetés hivatalos deklarálása ugyanis pótlólagos intézkedési jogköröket biztosít a brit kormánynak a vírusfertőzés nagy-britanniai elterjedésének megakadályozására. Az angliai tisztifőorvosi szolgálat vezetője nem sokkal később arról számolt be, hogy újabb brit páciensek szervezetében mutatták ki a vírust, a regisztrált brit fertőzöttek száma így nyolcra emelkedett. (MTI)