Koronavírus-járvány: „a svédek félnek, valósággal pánikolnak”

Svédország azon kevés országok egyike, amelyik nem követte a nemzetközileg bevett szigorú óvintézkedéseket a koronavírus-járvány ellen, helyette a nyájimmunitást célozta meg, és a polgárokra bízta, hogyan védekeznek. A számok alapján ma már elég egyértelmű, hogy különutas módszerük kudarcot vallott. De akkor miért kötik mégis az ebet a karóhoz?

Svédországban, ha felveszem a maszkot, úgy néznek rám, mintha őrült lennék. Összesúgnak a hátam mögött. Egyébként a maszk mindmáig hiánycikknek számít – számol be tapasztalatairól a Magyar Nemzet megkeresésére Szirányi László. Az évtizedek óta Svédországban élő magyar férfi állítja, még az orvosok is értetlenkedve fogadják, ha valaki maszkot visel.

Szavai megerősítik azokat a svéd sajtóhíreket, amelyek mind gyakrabban arról szólnak, támadások, bírálatok céltáblái lettek a maszkviselők. Különösen a külföldiek körében általános, hogy származási országuk óvintézkedéseit követik, emiatt pedig olykor idegengyűlölet, de legalábbis agresszív értetlenkedés zúdul rájuk – írta a The Local svéd kiadása is, csokorba szedve több olyan olvasó levelét, akiket kinevettek, kigúnyoltak, csak mert maszkot viseltek.

Kérdés, hogy miért bíznak a svédek ilyen vakon a saját, különutas modelljükben? Főleg miután a számok sem őket igazolják: az alig tízmilliós lakosságú Svédország a világ 25. legfertőzöttebb országa, több mint 71 ezer regisztrált Covid–19-esettel és 5400-nál is több halottal.

– A politikát a demagógia uralja. Folyamatosan ködösítenek a számokkal – értetlenkedik a kialakult helyzeten Szirányi László. Hozzáteszi, a baloldali kormány helyett valójában a helyi tiszti főorvos, Anders Tegnell vette át az irányítást. Pedig, mint rámutat, ugyan Svédországban a világon az egyik legmagasabb az adómérték, a közhiedelemmel ellentétben a svéd egészségügyi rendszer színvonala nem túl magas, és egyáltalán nem állt készen a járványra sem. – Kevés az ágy, de rettenetes az orvos- és ápolóhiány is. Jellemzően Németországba, Norvégiába, Dániába mennek magasabb fizetésért – sorolja a problémákat.

Úgy véli, hogy a baloldali kormány azért nem hoz döntéseket, azért ad csak javaslatokat, mert nem akar kényelmetlenséget teremteni, nem akar veszíteni népszerűségéből. Szerinte gazdasági okai is lehettek, hogy nem követték a szigorú nemzetközi példát, valamint az az általános svéd mentalitás, hogy bármi történjék is, hisznek abban, ők tudják a legjobban a megoldást. Svédországban legközelebb 2022-ben tartanak parlamenti választást, addig várhatóan a járvány lecseng, viszont még előtte nyilvánosságra fogják hozni annak a bizottságnak a jelentését, amely azt vizsgálja, a kormány megfelelően kezelte-e a helyzetet. A közvélemény-kutatások alapján a szociáldemokraták taktikája eleinte bevált, áprilisban még jelentősen, 7-8 százalékponttal erősödni is tudtak. Ahogy a helyzet romlott, azóta lendületük megtorpant, támogatottságuk ismét süllyedni kezdett.

De miért nem vesznek tudomást a nemzetközi példákról a svédek, mindenki vakon követi a különutas modellt? Azért korántsem. – Rettentően megosztott lett az ország – panaszolja Szirányi László, aki ez alatt a kormány alatt nem is látja a kiutat. Hozzáteszi, ha kívülről mindenki azt mutatja is, hogy minden rendben van, belül félnek, valósággal pánikolnak. Példaként említi, hogy a járvány kirobbanása után ők is önkéntes száműzetésbe vonultak Göteborg közeli nyaralójukban, és rengetegen követték példájukat. – Svédországban mindenkinek saját háza van, el tudnak vonulni az emberek, nem találkoznak egymással – magyarázza, megjegyezve, hogy hónapok óta most beszélgetett először a szomszédjával. – Éppen ezért a migránsok között viszont nagyon magas a fertőzés aránya. Közöttük még szorosak a családi kapcsolatok. Gyakran egymás hegyén-hátán élnek egyetlen lakásban, nem csoda, hogy megfertőzik egymást – mutat rá a járvány egy másik következményére.