Küszöbön áll a kelet-ukrajnai béke?

Oroszország hétfőn átadta Ukrajnának a Kercsi-szorosnál tavaly novemberben történt tengeri incidens során feltartóztatott és lefoglalt három ukrán hadihajót. Szintén hétfői bejelentés, hogy december 9-én Párizsban végre sor kerülhet a donbászi rendezést célzó normandiai négyek találkozójára. Ugyancsak a hét első napjának híre, hogy az orosz Gazprom konkrét ajánlatot küldött Kijevnek, az év végén lejáró gáztranzitszerződés meghosszabbítására vonatkozólag. Mindez már vajon az orosz-ukrán konfliktus közelgő végét is jelenti?

Orosz harci gépek szállnak el a Krími híd felett. A Kercsi-szoros még magán viseli a feszültség nyomait Fotó: Pavel Rebrov Forrás: Reuters

Egy éve történt, egészen pontosan 2018. november 25-én, hogy a Fekete-tengeren, a Kercsi-szorosban az orosz partiőrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, mert szerintük engedély nélkül akartak átkelni a szoroson. A hajókat elvontatták, a 24 főnyi legénységet pedig tiltott határátlépés vádjával bebörtönözték. Petro Porosenko akkori ukrán államfő javaslatára a kijevi parlament az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és részleges hadiállapotot rendelt el. Belpolitikai riválisai akkor azzal vádolták meg az elnököt, hogy szándékosan küldte ellenséges vizekre az ukrán tengerészeket, hogy kierőszakolja a hadiállapot bevezetését, amivel meghiúsíthatja a 2019-es elnökválasztást, és már akkor valószínűsített bukását. A haditengerészek majd egy éven keresztül rácsok mögé kényszerültek, s csak a szeptember 7-i ukrán-orosz fogolycsere során térhettek vissza hazájukba. Most pedig a három hadihajót is visszakapta az ukrán fél.

Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes közlése szerint Odesszába vontatták a vízi járműveket. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy folytatják jogi küzdelmüket az egy évvel ezelőtti tengeri incidens ügyében. A külügyi tárca egy küldöttsége még ezen a héten Hágába utazik, ahol sor kerül az első meghallgatásra egy választott bíróságon. Zerkal szavai szerint Ukrajna azt akarja bizonyítani, hogy az ukrán hajók haladása békés szándékú és törvényes volt.

Mindeközben tegnap Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin elnöki hivatala egyaránt megerősítette, hogy hosszú szünet után, december 9-én Párizsban ismét leülnek tárgyalni a normandiai négyek – Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország – vezetői. Emmanuel Macron francia elnök erről külön-külön is egyeztetett az egymással 2014 óta súlyos konfliktusban álló országok vezetőivel. A felek szeretnék, ha a minszki egyezmények mentén konkretizálnák a további lépéseket, amelyek elvezetnek a donbászi régióban megtartandó választásokig és annak eredményeként a tartós békéhez. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag több történt a kelet-ukrajnai helyzet megnyugtató rendezésének az ügyében, mint annak előtte évekig. Három stratégiai pontnál is sikerült véghez vinni a csapatszétválasztást, az önhatalmúlag kikiáltott ottani „népköztársaságok” pedig mérsékeltebb hangnemet ütnek meg Kijevvel szemben.

Orosz harci gépek szállnak el a Krími híd felett. A Kercsi-szoros még magán viseli a feszültség nyomait
Fotó: Reuters

Az ukrán-orosz kapcsolatok tekintetében szintén meghatározó kérdés a gáztranzit jövője. Decemberben lejár a tíz évvel ezelőtt tető alá hozott tranzitmegállapodás, amelynek nyomán a Gazprom ellátja földgázzal európai partnereit. Az üzleten Kijev évi hárommilliárd dollárt keres. Amint befejezik az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat 2 vezetéket, az ukrán tranzit jelentősége nagyot fog zuhanni, ezért Moszkva csak egy évre hosszabbítana, ami Kijevnek nyilván kevés. A megállapodás érdekében az oroszok olcsóbb gázt is hajlandók biztosítani Ukrajnának, feltéve, ha felújítják a közvetlen vásárlásokat, mert az ukrán Naftogaz négy éve csak reverz­gázt vesz. Az egyeztetéseket Brüsszelben is próbálják segíteni, egyelőre nem sok sikerrel. Moszkva most egy újabb közvetlen ajánlatot küldött Kijevnek, de a válaszra még várni kell.

A fentebbiek nyomán is jól látszik, megélénkülőben van a kétoldalú párbeszéd, aminek nem mindenki örül Ukrajnában. A Volodimir Zelenszkij nevével fémjelzett új hatalom politikai ellenzéke az orosz veszély megerősödésével riogat, a donbászi fejleményeket kapitulációnak igyekszik láttatni, a legfelső szintű párbeszédet pedig úgy, hogy Kijev az eurointegrációs útirányt a régi orosz befolyásra cserélné vissza.