Legfontosabb külső piacát tette kockára Ausztrália

Legfontosabb külső piacát tette kockára Ausztrália azzal, hogy az Egyesült Államokhoz csatlakozva számon kérte Kínán a koronavírus elterjedésének kivizsgálását. Erre utal, hogy Peking védővámokat vetett ki ausztrál hústermékekre, és a kínai pártsajtó figyelmeztetése szerint a nyomásgyakorlásnak ezzel nincs vége.

Az Egyesült Államok diplomáciai kirohanásai mellett Kína megszeppent házisárkánynak tűnhet, van azonban olyan konfliktusa az ázsiai országnak, ahol kimutatja a foga fehérjét. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Ausztrália is felszólította Kínát, hogy biztosítsa nemzetközi szakértőknek a koronavírus-járvány kirobbanásának kivizsgálását. Washington vetette fel először, hogy a vírus nem a közép-kínai Vuhan egyik piacteréről, hanem a városban fekvő, legmagasabb biztonsági besorolású virológiai kutatólaboratóriumból szivároghatott ki. Bár először ezt összeesküvés-elméletként kezelte a nemzetközi közvélemény, Donald Trump amerikai elnök kitartó kommunikációjának következtében az elmélet a nyugati világ egy részének hivatalos álláspontjává vált.

Míg azonban Washington durva támadásairól Peking próbál tudomást sem venni, Canberrával szemben más taktikát alkalmaz. Az elmúlt napokban történt bejelentések szerint nyolcvan százalékkal megemelhetik az Ausztráliából exportált marhahúst terhelő vámokat, négy élelmiszer-kereskedő vállalattól pedig Peking elvenné az importengedélyt. A The Australian napilapban megjelent véleménycikk szerint a konfliktus a teljes, 153 milliárd dolláros kínai piacot veszélyezteti. Az ázsiai ország magasan a legnagyobb felvevőpiaca az ausztrál termékeknek, miközben a kontinensre csak 78 milliárd dollár értékben érkezik kínai áru.

Kína mintha Trumptól venne leckéket, az amerikai elnök szinte ezzel megegyező lépésekkel próbálja évek óta sarokba szorítani Pekinget. Míg azonban a két nagyhatalom között zajló kereskedelmi háborúban Kína a szabadkereskedelem, a világgazdasági intézményrendszer védelmezőjeként lép fel, a Canberra ellen indított diplomáciai manőverrel ezt a szerepet hiteltelenítheti el. Kedden a pekingi külügyminisztérium a sajtótájékoztatóján ezért tagadta, hogy a két ügynek köze lenne egymáshoz.

Nyíltan fogalmaz ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt híroldalaként hivatkozott Global Times. Mint írják, a politikai viták egyes országoknál nem írhatják felül a gazdasági érdekeket, Ausztrália esetében a helyzet más. – Kína és Japán gazdasági kapcsolatai a máig tisztázatlan történelmi viták ellenére is folyamatosan erősödnek – írják, de kitérnek az Egyesült Államokra és Indiára is. Az amerikai piac volumene, az indiai pedig gyors fejlődése miatt nélkülözhetetlen Kína számára. – Ezek közül azonban egyik sem mondható el Ausztráliáról – folytatja a cikk, hozzátéve: a megfelelő politikai környezet biztosítása nélkül az ott beruházó kínai vállalatoknak, a turistáknak és a diákoknak is elmehet a kedvük a kenguruk földjétől.