Lépéshátránnyal küzd az EU

Nemzetközi szankciókat követeltek csütörtökön az Európai Parlament (EP) képviselői Törökország ellen az észak-szí­riai hadműveletek miatt.

A szíriai hadsereg katonái Tal Tamr városnál. A kurdoknak nincs tovább maradásuk Fotó: MTI/AP/Baderkhan Ahmad

Nemzetközi szankciókat követeltek csütörtökön az Európai Parlament (EP) képviselői Törökország ellen az észak-szí­riai hadműveletek miatt. A strasbourgi plenáris ülés végén elfogadott nyilatkozat szerint a testület egy, az ENSZ felügyelete mellett működő biztonsági övezet létrehozását is sürgeti az érintett térségben. Utóbbi egyébként aligha tekinthető az EP önálló kezdeményezésének, az ötlettel ugyanis pár napja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter rukkolt elő – nem véletlen, hogy noha az EP-ben közel egyhangúan egyetértettek az Ankarának címzett dorgálásban, az Európai Néppárt (EPP) német szárnya volt az, amely leginkább sürgetett egy keményebb állásfoglalást. Kramp-Karrenbauer, aki egyben a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is, hétfőn állt elő először azzal az elképzeléssel, hogy Törökország és Oroszország együttműködésével egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló biztonsági övezetet kell kialakítani a török-szíriai határvidék szíriai oldalán, az ENSZ égisze alatt. Az ambiciózus célkitűzés elemzők szerint szokatlanul konkrét javaslat a katonai fellépésben általában kifejezetten visszafogott álláspontot képviselő Németországtól, a berlini – és ugyanígy az uniós – terv ütemezése ugyanakkor valószínűleg csupán megkésett reakcióként értelmezhető, közben ugyanis Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök megállapodtak az eddig a kurdok által ellenőrzött területek sorsáról.

A szíriai hadsereg katonái Tal Tamr városnál. A kurdoknak nincs tovább maradásuk
Fotó: MTI/AP/Baderkhan Ahmad

Marco Gombacci politikai elemző lapunk megkeresésére elmondta: a legnagyobb győztes ebben a diplomáciai csatában ismét az orosz elnök, aki a mediá­tor szerepébe bújva közvetít a kurdok, Damaszkusz és Ankara között. Gombacci szerint Európának és a NATO-nak most azt kell mérlegelnie, hogy milyen választ ad Ankarának, tekintve, hogy Törökország olyan milíciákkal együttműködve söpörte ki a térségből a kurdokat, amelyeknek ismert a szalafista vagy dzsihadista hátterük. Jim Jeffrey, Trump szíriai különmegbízottja egyébként tegnap arról beszélt, bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy több olyan esemény is történt a térségben, ami háborús bűncselekménynek tekinthető. – Az európai tagállamoknak végre cselekedniük kellene, nem csak szemrehányásokat tenni Törökországnak, hanem határozottabb eszközökkel egyértelművé tenni, hogy Ankara NATO-tagsága is kockán forog, vélekedett Gombacci.

Berlin, illetve az EP és Ankara céljai között látszólag átfedés van, hiszen a törökök éppúgy egy biztonsági zóna létrehozását akarták elérni, a nemzetközi jog azonban a jelen esetben megakadályozhatja az uniót abban a szándékában, hogy a kilenc éve tartó szí­riai konfliktusban végre aktív szereplőként lépjen fel. Egy nemzetközi védelmi övezet kialakításához szíriai területen ugyanis Aszad engedélyére is szükség lenne: noha a Biztonsági Tanács (BT) rendkívüli esetben megkerülhetné a szíriai elnököt, Moszkva minden bizonnyal megvétózná a BT ilyen jellegű kísérletét. Ráadásul Moszkva és Ankara is nyilvánvalóvá tette tegnap, hogy nem kérnek az európai segítségből: Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes a minap szimplán elvetette a német javaslatot, a török külügyminisztérium pedig tegnap az EP-re reagálva közölte: a török művelet jogszerűsége Washington és Moszkva által is meg volt erősítve. Mindenesetre Erdogant nem hatotta meg, hogy az EPP frakcióvezetője, Manfred Weber a napokban többször is elítélte, hogy a török elnök a menekülteket fegyverként használva zsarolja Európát. Erdogan tegnap úgy fogalmazott: Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket. Pénzetek van, erősek vagytok, amikor száz ember érkezik Görögországba, telefonon kerestek minket. Itt négymillióan vannak. Eltökéltek vagyunk.

Elsők a magyar érdekek

– Törökország szankcionálásakor tisztában kell lenni azzal, hogy ha Ankara nem tudja biztonságosan visszatelepíteni Szíriába a menekülteket és migránsokat, újabb jelentős hullám szabadulhat a Nyugat-Balkánon keresztül az EU-ra, ismertette a magyar álláspontot Deutsch Tamás Strasbourgban. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője a távirati irodának tegnap nyilatkozva figyelmeztetett: ebben a helyzetben Magyarország lesz az első tagállam, amely szembesül ezzel az áradattal. Mint mondta, a kérdésben az Európai Néppárt frakciója egységes álláspontot kért, ezért a néppárti magyar delegáció tagjai együtt szavaztak a pártszövetséggel.