London ma int búcsút az EU-nak

Utolsó munkanapját tölti ma az Európai Unió teljes jogú tagjaként az Egyesült Királyság, amely holnaptól már önálló, kilépett országként folytatja mindennapjait. A britek pontosan 47 évet és egy hónapot töltöttek az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió kötelékében.

Mártonffy Attila
2020. 01. 31. 9:54
null
London, 2020. január 30. Brit zászlókat húznak fel a londoni Parlament téren 2020. január 30-án. Január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik az Egyesült Királyság Európai Unió-s tagsága. Fotó: Neil Hall Forrás: MTI/EPA/Neil Hall
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK), az EU elődjéhez, miután a korábbi kérelmeket Franciaország megvétózta. A csatlakozási szerződést 1972 januárjában Edward Heath miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője írta alá. Először 1975-ben tartottak népszavazást a tagságról, a bent maradást a szavazók kétharmada támogatta.

– Ha a britek a kilépésre voksolnak, arra gondolhatnánk, hogy teljesen visszanyerjük nemzeti szuverenitásunkat. Ám ez csak illúzió, az életünket még így is egyre jobban befolyásolná az EGK – mondta Margaret Thatcher későbbi miniszterelnök, de akkor még csak a Konzervatív Párt vezetőjeként. 1988-ban, már kormányfőként, Thatcher így nyilatkozott: „Nagy-Britannia nem akar elszigetelten létezni az Európai Közösség szélén, a végzetünk Európához köt, a közösség részeként. Ugyanakkor Euró­pának nem szabad elnyomnia a nemzeteket és koncentrálnia a hatalmat.”

Margaret Thatcher
Fotó: REUTERS/Cathal McNaughton

1990 októberében az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM), és a font sterlinget a német márkához rögzítették. Ez Margaret Thatcher mélyen gyökerező fenntartásai ellenére történt, akinek azonban engednie kellett miniszterei nyomásának. Az eurót azonban a font elleni, 1992-es frontális támadás miatt nem vezették be. 2001-ben Tony Blair miniszterelnök is az euró bevezetését szorgalmazta az immár Európai Unió nevet viselő, egyre politi­kaibbá váló közösségben.

Nagy-Britannia azonban kimaradt végül a valutaunióból, nem lett tagja a schengeni övezetnek sem, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek. – Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában – ezt maga Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök állapította meg a minap egyik alsóházi felszólalásában. Hozzátette még: az elmúlt három évtizedben sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia csak félszívvel tagja az EU-nak.

David Cameron
Fotó: REUTERS/Toby Melville

Míg korábban éppen a Konzervatív Párt volt EU-párti, a Munkáspárt pedig sokkal inkább euroszkeptikus véleményt képviselt, Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején (1979–1990) egyre inkább az EGK ellen fordultak a konzervatívok, míg Tony Blair kormányfői ténykedése alatt (1997–2007) egyre inkább EU-baráttá vált a baloldal. A 2010-ben kormányra kerülő David Cameron, bár támogatta a tagság fenntartását, egyre inkább úgy érezte, hogy Brüsszel nemigen védi a britek pénzügyi érdekeit az unió megreformálása során. – Az euróövezet válsága megmutatta, hogy helyzetünk ingatag, s ezt egyre nehezebb fenntartani – mondta. Cameron részben pártja euroszkeptikus szárnyának nyomására írt ki népszavazást a brexitről 2016. június 23-ra. A kilépéspártiak győzelme után lemondott, az új kormányfő Theresa May lett.

Az Egyesült Királyság az első teljes jogú tagország, amely jogi értelemben teljesen felszámolja jelenlétét az EU integrációs szerveződéseiben, mindenekelőtt az egységes belső piacon és a vámunióban, amelyekből szintén kilép – mutat rá a távirati iroda. Az Egyesült Királyság alapesetben már 2019. március 29-én kilépett volna az Európai Unióból, de a brexit feltételrendszeréről elért EU–brit-megállapodást a londoni alsóház háromszor is elutasította, ezért Theresa Maynek kétszer is kezdeményeznie kellett az EU-nál a kilépés halasztását. Utódja, a decemberi választásokon elsöprő győzelmet arató Boris Johnson már nagy parlamenti többséggel a háta mögött el tudta fogadtatni saját brexitalkuját, amelyet az EU intézményei az elmúlt napokban ratifikáltak, zöld jelzést adva a mai kilépésnek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.