Másodfokon is jóváhagyta a bíróság az árkosi Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásának felülvizsgálatát

A romániai Galac táblabírósága hétfőn másodfokon is jóváhagyta a székelyföldi Árkoson álló Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát.

Az ötszöri halasztás után kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján hozták nyilvánosságra. Eszerint a táblabíróság megalapozatlannak találta a kastély örököseinek a hasonló, első fokú ítélet ellen benyújtott fellebbezését. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kiközlése utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene, amelyet immár a legfelsőbb bíróság bírál el.

„Kizártnak tartom, hogy csak a bizonyítékok alapján született volna ez az ítélet. Minden bizonnyal a bíróság fölötti politikai vagy titkosszolgálati befolyásról van szó, hiszen teljes mértékben bizonyított az a tény, hogy a visszaszolgáltatást érvényteleníteni próbáló Árkosi Kulturális Központ rég elvesztette a törvényes jogát arra, hogy a felülvizsgálatot kezdeményezze” – nyilatkozott az MTI-nek Kincses Előd.

A kastély visszaszolgáltatását rögzítő megfellebbezhetetlen ítéletet 2012 novemberében mondta ki a romániai legfelsőbb bíróság, de a Dél-Afrikában, Spanyolországban és Portugáliában élő örökösök csak újabb pereskedések után, 2015-ben vehették birtokba és telekkönyveztethették nevükre a kastélyt és melléképületeit.

Az Árkosi Kulturális központ arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek bizonyítják, hogy a kastély nem a kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már 1945-ben az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott. Utolsó tulajdonosait ugyanis, az 1944 júniusában meghalt Szentkereszty Bélát és testvérét, Szentkereszty Erzsébetet a román állam 1945-ben „az országból hiányzó”, vélhetően elmenekült személyeknek tekintette.

Kincses Előd, az örökösök ügyvédje az MTI-nek korábban elmondta: az ítélet olyan dokumentumok alapján államosítaná vissza a kastélyt, amelyeket már a restitúciós per 2002-es elindításakor vizsgált a bíróság, ráadásul a felülvizsgálati kérelmet minden törvényes határidőn túl adták be a felperesek. Elmagyarázta: a törvény értelmében a perújításhoz olyan új dokumentum kell, amelyet az ellenérdekelt fél visszatartott, vagy amelyet a perújítást kérelmező képtelen volt az eredeti eljárás során beszerezni. Az a joggyakorlat, hogy ha egy dokumentum az állami levéltárban található meg, akkor az nem alapozhatja meg a perújítási kérelmet, mert az eredeti per során is elérhető volt.

Az ügyvéd azt is hozzátette, hogy a törvény szerint a vélt új dokumentumok megtalálása utáni egy hónapban lehet perújrafelvételt kérni, és bizonyított, hogy az Árkosi Kulturális központ képviselője már 11 hónappal a kereset benyújtása előtt tanulmányozta azokat az iratokat, amelyekre a központ hivatkozott a perújítási kérelemben. Kincses Előd szerint az ügy ismét a legfelsőbb bíróság elé kerül, amely 2013-ban és 2018-ban is jogerősen visszautasította már a korábbi perújítási kérelmeket.

Az árkosi egykori udvarházat az 1870-es években báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna bővítette kastéllyá, jelenlegi alakját báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja alakította ki az 1890-es években. Az impozáns épületben 1982-ben a Román Kommunista Párt rendezett be vadászkastélyt Nicolae Ceausescu diktátor számára. A rendszerváltozás után a Művelődési Minisztérium alárendeltségébe tartozó, 1994-ben létrehozott Árkosi Kulturális Központ kapott helyet benne.