Megfékezhetetlen hallgatói tüntetések okoznak ismét fejtörést Erdoğannak

A török elnök által kinevezett kormányközeli rektor ellen ezrek tüntetnek, mondván: antidemokratikusnak tartják a döntést.

Isztambul, 2021. január 4. A Bogazici (Boszporusz) Egyetem tüntetõ diákjait könnygázzal próbálják visszaszorítani rohamrendõrök Isztambulban 2021. január 4-én. A hallgatók amiatt tiltakoztak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletben nevezte ki az egyetem rektorát, egy a kormánypárthoz köthetõ közgazdász professzort. MTI/AP/Zeynep Kuray Fotó: Zeynep Kuray

Folytatódnak a tiltakozások a törökországi Isztambulban, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök új rektort nevezett ki a város egyik felsőoktatási intézménye, a Boğaziçi Egyetem élére a hétvégén. A tiltakozó hallgatók, felsőoktatási oktatók, valamint számos török akadémikus szerint az államfő nem demokratikus úton nevezte ki a kormánypárttal szoros kapcsolatban álló Melih Bulu közgazdászt, és a tüntető tömeg az új rektor lemondását követelte. Az ilyen jellegű nagyobb tüntetések meglehetősen ritkák Törökországban, különösen a 2016-os sikertelen katonai puccskísérlet óta. Az egyetem tantestülete a demonstrációkra reagálva már jelezte is: a közel öt éve zajló antidemokratikus intézkedések újabb megnyilvánulásáról van szó.

– Melih Bulu nem a mi rektorunk. Nem akarunk az állam által kijelölt rektort

– skandálták az isztambuli diákok, akik az ügyben is felszólaltak, hogy állítólag az újonnan kinevezett rektor ámbár megszerezte a doktori fokozatot, disszertációjában plagizált.

Melih Bulu több interjút is adott a napokban, melyekben rámutatott, hogy értetlenül áll az események előtt, és nem ért egyet a tüntetők követelésével, miszerint le kellene mondania tisztségéről. A közgazdász elmondta, hogy ismeretei szerint a rektori posztra összesen 9 személy jelentkezett, akik közül egy interjút, illetve a török felsőoktatási tanács jóváhagyását követően őt nevezte ki a török elnök az isztambuli egyetem élére.

A Boğaziçi Egyetemet 1863-ban alapították amerikai misszionáriusok, ekkor még Robert College néven működött és ez volt az első amerikai egyetem az Egyesült Államokon kívül. Az intézményt 1971-ben nevezték át, ekkor kapta a magyarul Boszporusz Egyetem nevet. Az intézmény fő oktatási nyelve a mai napig az angol.

– Egyetlen rektort sem szavazással választanak meg, mindenhol kinevezik őket. A demokráciát helyes útnak tartom, de az intézményt vezető személy megválasztása ma már nem túl gyakori. Rektort nem lehet így választani

– mondta Bulu a törökországi felsőoktatási vezetők kinevezési rendszerével kapcsolatban.

Melih Bulu kinevezését követően, hétfőn küldte meg első, üdvözlő levelét az intézmény munkatársai és hallgatói részére. Üzenetében leírja, hogy a – Törökország Harvardjaként is emlegetett – egyetemet világszínvonalúvá akarja tenni. A közgazdász továbbá reméli, hogy egyetértésre tud majd jutni a diákokkal, és idővel elfogadják őt az intézmény rektoraként, akihez bizalommal fordulhatnak.

A közgazdász szerint joguk van a hallgatóknak kimondani véleményüket és a kinevezést követően számított arra, hogy nem mindenki fog egyetérteni Erdoğan döntésével. A hét elején indult tüntetések békésnek indultak, azonban erőszakossá váltak, miután Bulu megérkezett a campus egyik épületébe, hogy letegye rektori esküjét. Az egyetem előtt több alkalommal sor került a hallgatók, valamint a rendőrség közti összecsapásokra, a rendőrtisztek többször vetettek be könnygázt, sajtóhírek szerint a tüntetők az egyetem egyik lelakatolt bejáratát is betörték. A rendőrség kedden 17 személyt vett őrizetbe és legalább 24 otthonban tartott razziát. A letartóztatottak közül csak ketten voltak a Boğaziçi Egyetem diákjai, akikről Bulu elmondta, hogy provokáció miatt vették őket őrizetbe.

– Nem bűncselekmény, ha az ember a politikában is szerepet vállal

– jelentette ki a korábban több befolyásos kormányzati pozíciót is betöltő Ömer Çelik, utalva az oktatási intézmény új rektorának politikai hátterére, valamint kormánypárti közelségére.

Isztambul, 2021. január 4.
A Bogazici (Boszporusz) Egyetem diákjai tüntetnek Isztambulban 2021. január 4-én. A hallgatók amiatt tiltakoztak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletben nevezte ki az egyetem rektorát, egy a kormánypárthoz köthető közgazdász professzort
Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Az 1970-ben született Melih Bulu a 2015-ös parlamenti választásokon a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőjeként indult, ekkor azonban még nem vett részt az egyetem munkájában sem oktatóként, sem akadémikusként. Az új rektor azonban elmondta, hogy oktatásügyi pályáját nem befolyásolja politikai háttere és a mai napig mint kutató tekint a politikai eseményekre.

– Egyszer jelölt voltam valóban, de nem engem választottak

– jelentette ki Bulu válaszolva a kormánypárti közelségére utaló kritikákra.

A török jogrendszer szerint korábban a török felsőoktatási intézmények maguk választhatták meg rektoraikat, ők többnyire olyan személyek voltak, akik már részt vettek az egyetem munkájában. Ezt a rendszert a 2016. október 29-én közzétett 676. számú törvényrendelet megváltoztatta, mely szerint a török felsőoktatási tanács javaslata nyomán az elnök nevezi ki az állami egyetem rektorát. Török sajtóértesülések szerint a kormány mintegy húsz, az AKP pártjával szoros kapcsolatban álló személyt nevezett ki különböző felsőoktatási intézmények vezető pozícióiba a jogi változásokat követően. Az 1980-as török katonai puccs óta azonban Bulu az első rektor, akit nem az egyetem választott meg a felsőoktatási intézmény élére.