Meggyengült a politikai fősodor

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az európai voksolás: a választási részvétel feltornázása mellett Európa-szerte voltak meglepetésteljesítmények. A zöldpártok a nyugati tagállamokban sorra jó eredményt értek el, így Németországban is, ahol a berlini nagykoalíció meggyengülését hozta a választás. A német keresztény uniópártok szereplése a bajor Manfred Weber európai bizottsági elnöki ambícióinak sem kedvez. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése megelőzte az Európa átalakítására törekvő Emmanuel Macron köztársasági elnök centrista-liberális pártját. Görögországban előre hozott választásokat jelentettek be a kormánypárt gyenge szereplése nyomán.

epa07604069 Citizens wait for the results during the European Elections outside the European Parliament building, in Brussels, Belgium, 26 May 2019. The European Parliament election is held by member countries of the European Union (EU) from 23 to 26 May 2019. A special electoral evening will take place on 26 at Parliament. EPA/JULIEN WARNAND Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

A nagy európai pártcsaládok meggyengülését hozták az európai parlamenti választások: a tegnap késő esti lapzártánkkor ismertetett – 11 tagállamban exit poll eredményeken, 17-ben pedig a választásokat megelőző előrejelzéseken alapuló – becslések szerint bár az Európai Néppárt (EPP) maradhat a kontinens legerősebb pártcsaládja, több tucat mandátumot veszít majd, és a jelenlegi 216-ról 177-re csökkenhet képviselőinek a száma. Ez a szocialista és a néppárti frakció közötti olló zárulását is eredményezi: a balközépnek tegnap este a mostani 185-nél jóval kevesebb, körülbelül 147 mandátumot jósoltak. Megerősödtek viszont a liberálisok, akiknek a teljesítményéhez már Emmanuel Macron francia elnök pártjának teljesítményét is hozzászámolják. A frakció így a jelenlegi, 69 fős méretét 101-re növelheti, ezzel pedig az EP harmadik legerősebb csoportja lehet. A liberálisokat az Európa-szerte egyre népszerűbb, immár 70 fősre duzzadó zöldpárti frakció követheti.

A néppárt gyengülő teljesítménye ellenére Manfred Weber csúcsjelölt azt üzente tegnap Brüsszelből: nem fog együtt dolgozni „az Európa elpusztítására törekvő” erőkkel, a pártcsalád pedig ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez, tehát ahhoz, hogy a legnagyobb parlamenti frakcióként ők delegálhassák az Európai Bizottság következő elnökét. Hiába a lelkesedés: Németországban a keresztény uniópártok csalódást keltő eredményt értek el, és az exit pollok alapján 7,5 százalékot vesztettek a 2014-es támogatottságukból. Eszerint a CDU/CSU a mostani 34 képviselő helyett csupán 28-at delegálhat majd. A bajor CSU a 39,5 százalékra becsült támogatottságával pedig története legrosszabb EP-eredményét produkálhatta, ami a szintén bajor Weber bizottsági elnöki ambícióit is letörheti.

A német szociáldemokraták szintén negatív rekordot értek el: a szavazatok alig több mint tizenöt százalékát kaphatták. A siker a Zöldeké, akik 21,2 százalékkal a második helyet érték el, így 23 képviselőt küldhetnek majd az EP-be, Utóbbi teljesítmény egyébként gyakorlatilag megegyezik a Kereszténydemokrata Unió CSU nélkül vett eredményével. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak a feltételezett eredmények szerint a voksok 10,6 százalékával bár növelte támogatottságát az európai porondon, a 2017-es németországi parlamenti választásokon produkáltaknál rosszabb teljesítményt nyújtott. Ugyanakkor árulkodó, hogy az AfD Szászország és Brandenburg tartományokban is verte a Kereszténydemokrata Uniót, Türingiában és Szász-Anhaltban pedig az Annegret Kramp-Karrenbauer vezette párt mögött ért célba.

Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

A német nagykoalíció gyengülése után az est másik meglepetéshíre Franciaországból érkezett, ahol a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés vereséget mért Emmanuel Macron elnök A Köztársaság Lendületben nevű pártjára és annak szövetségesére, a Demokratikus Mozgalomra. Bár az Európa reformjára törekvő Macronék a voksolást megelőző utolsó mandátumbecslésekig az elő helyen álltak, a tegnap esti eredmények fényében 22, 47 százalékos támogatottságot értek el – szemben Le Penékkel, akik a voksok 23,73 százalékát szerezhették. A francia bevándorlásellenesek ezzel tizenötről huszonkettőre növelhetik a parlamenti mandátumaik számát. Egyébként a franciáknál is erősödött a Zöld mozgalom, amely a szavazatok 12,6 százalékával a harmadik helyet szerezhette meg, így hatról tizenkettőre növelheti majd a számát.

Olaszországban és az Egyesült Királyságban lapzártánkkor közölték az előzetes eredményeket. Az olaszoknál Matteo Salvini kormányfőhelyettes jobboldali Ligája az előrejelzések szerint a voksok 27-31 százalékával szerezhette meg az első helyet. A briteknél a Nigel Farage-féle, EU-ellenes Brexit Párt győzelmére lehetett késő este számítani.

Az exit pollok alapján Ausztriában Sebastian Kurz és az Osztrák Néppárt (ÖVP) jócskán megerősödhet – az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest az ÖVP 7,7 százalékot javított és jelenleg a szavazatok 34,5 százalékára esélyes. Heinz Christian Strache botránya nyomán az osztrák Szabadságpárt a voksok 17,5 százalékát szerezheti meg.

Hollandiában a Frans Timmermans-féle Munkapárt aratott győzelmet a szavazatok közel 18 százalékával, amit az európai sajtó egy az egyben a szocialista politikus csúcsjelölti szerepének tud be. A – már csütörtök este ismertetett – hollandiai becslést Udo Bullmann, a szociáldemokraták európai parlamenti frakcióvezetője tegnap este egyébként úgy kommentálta: most már több mint valószínű, hogy Frans Timmermansnak kellene vezetnie a következő Európai Bizottságot. Görögországban előre hozott választásokat jelentettek be a kormánypárt gyenge szereplése nyomán.