Megtörni a balliberális tobzódást

Szlovákiában május 25-én tartják az európai parlamenti választást. A felmérések azt mutatják, hogy megnőtt a választás iránti érdeklődés, és a részvétel valószínűleg magasabb lesz, mint öt évvel korábban, amikor is az az összes uniós tagállam között a legalacsonyabb, mindössze 13 százalékos volt. A felmérések szerint az embereket leginkább a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság érdekli. Erről és más, a felvidéki magyarokat érintő ügyekről, problémákról kérdeztük Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselőjelöltjét és listavezetőjét.

Beke Beáta (Kassa)
2019. 05. 16. 10:18
Csáky, Pál
Csáky Pál: Kereszténydemokrata értékrendet vallunk Fotó: MTI/Nyikos Péter
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Véleménye szerint mi a tétje ennek a választásnak?

– Három szinten látom ezt a kérdést. Európai szinten az, hogy a balliberális tobzódást meg tudjuk-e törni, és vissza tudjuk-e hozni az európai fősodorba a kereszténydemokrata értékrendet. Azt a valódi kereszténydemokrata értékrendet, amely alapján az Euró­pai Unió kialakult és létrejött. A második, hogy tudjuk-e hallatni erőteljesen a hangunkat számos olyan fontos ügyben, amelyek Európa jövőjét érintik: a biztonság kérdésé­ben vagy a migráció kezelésében oly módon, hogy ne kockáztassuk Európa klasszikus értékeit. A gazdasági és pénzügyi stabilitást, az euró jövőjét is említhetném, de számunkra, kisebbségi szempontból az európai jogok garanciája is létfontosságú ügy. Soha nem volt még olyan helyzet az európai történelemben, hogy 1,2 millió aláírással ott van az Európai Bizottság asztalán az euró­pai kisebbségvédelmi kezdeményezés, az úgynevezett Minority Safepack. Erről a következő uniós bizottság fog dönteni, s nem mindegy, hogy mekkora lobbierőt tudunk felvonultatni ennek ügyében. A felvidéki magyarság szempontjából még egy nagyon fontos tényező van, ez pedig a közösség belső kohéziója és lelki állapota, lelki ereje.

Csáky Pál: Kereszténydemokrata értékrendet vallunk
Fotó: MTI/Nyikos Péter

– Öt éve képviselője az Európai Parlamentnek. Milyen eredményeit emelné ki ebből a ciklusból?

– Az első az európai parlamenti határozat, amely leírja, hogy az őshonos kisebbségek európaiak, Európa sokszínűségének részei és európai védelemre jogosultak. Örülök, hogy sikerült tíz-tizenkét olyan petíciót szem előtt tartani, illetve pozitívan értékeltetni Brüsszelben, amelyről korábban a kollégák nekem azt mondták, hogy nehéz eset. Ilyen például a Benes-dekrétumok ügye, amely kapcsán az EP petíciós bizottsága már a második levelet küldte el Andrej Danko szlovák házelnöknek azzal a kéréssel, hogy a szlovák parlament kövesse a cseh példát, és kérjen bocsánatot a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért. De ilyen a csallóközi vízkészlet védelme, a vereknyei hulladéklerakat és a párkányi hulladékégető kérdése, valamint az élelmiszerek minősége, a kétnyelvű vasúti feliratok ügye, amely szintén egy petíció nyomán került napirendre az Európai Parlamentben. Megírtam két könyvet. Az Egy hang Európából címűt három nyelven, amelyben próbáltam elmagyarázni, főleg a nyugat-euró­paiaknak, hogy kik vagyunk, hogy felvidéki magyarként minket nem a szél sodort ide, hanem hagyomá­nyaink, kultúránk és gyökereink vannak. A másik pedig a felvidéki magyarság és a Benes-dekrétumok ügyét tárgyalja öt világnyelven.

– Gőzerővel zajlik a választási kampány, több mint 160 kampányrendezvényt tart. Milyenek a tapasztalatai?

– Óvatosan optimista vagyok. Azt látom, hogy bármely régióba megyek el, mindenütt van egy magyar értelmiségi réteg, amelyet érdekelnek a problémák. Úgy gondolom, ez az a pillér, amire a jövőt lehet építeni, tehát a különböző régióban élő tisztességes magyar emberek vállalására és szellemi, érzelmi hozzájárulására a magyar jövő kialakításához. Van egyfajta érdektelenség is. Nem nyugtalankodom nagyon az országos részvételi arány miatt, mert nekem az a fontos, hogy a felvidéki magyarok elmenjenek szavazni, illetőleg az országos átlaghoz képest öt-hat százalékkal többen járuljanak az urnákhoz, mert ekkor tudjuk megmutatni akaratunkat és erőnket.

– Hogyan látja, mi aggasztja, illetve érdekli leginkább az embereket?

– Három kérdéskör szerepel leg­gyakrabban a találkozókon. Az Euró­pai Unió jövője, a hírek, amelyeket gyakran hallanak, hogy vannak bizonyos érthetetlen döntések az Euró­pai Unió­ban. Tehát emberközpontúbbá kell tenni az uniót. A másik kérdéskör a felvidéki magyar esélyek. Tehát az, hogy lesz-e egyáltalán képviseletünk, hogy el tudjuk-e érni az ötszázalékos küszöböt, illetőleg melyek azok a prioritások, amelyek fontosak a számunkra. A harmadik kérdéskör kapcsán pedig gyakran elhangzik a kérdés, hogyan tudunk hatékonyabban együttműködni a magyarországi képviselettel, illetőleg Kárpát-medencei összmagyar képviselettel. Itt mindig visszautalok a pár hónappal ezelőtt, Kolozsváron aláírt dokumentumra. Ebben a Fidesz, a KDNP, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Szlovákiából pedig a Magyar Közösség Pártja írásban is kötelezte magát az együttműködésre. Ez fontos az emberek számára.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.