Mi történt eddig – nemzetközi részvételi adatok és nem hivatalos eredmények

Ma huszonegy uniós tagállamban – köztük Magyarországon –  tartanak európai uniós választásokat. Hét országban már korábban megtartották az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú voksolást, és egyes tagállamok esetében pedig már az eredményekre vonatkozó becslések is rendelkezésre állnak.

2019. 05. 26. 10:31
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hollandia: a Magyar Nemzet is megírta, hogy Hollandiában a Frans Timmermans- féle baloldali Munkapárt arathatott meglepetés-győzelmet. Timmermansék a szavazatok körülbelül tizennyolc százalékát szerezhették meg, őket Mark Rutte miniszterelnök liberális-jobbközép pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért párt követheti a voksok mintegy tizenöt százalékával. Az elit- és bevándorlásellenes Fórum a Demokráciáért párt is jól szerepelhetett, ők tizenegy százalékos támogatottsággal – újoncként az EP-választáson – a negyedik helyet szerezhették meg.

Egyesült Királyság: a brit választási törvény nem teszi lehetővé az exit pollokat, így csak vasárnap este derül ki pontosan, hogyan szavazott a brexit kapujában toporgó szigetország. A kilépés minden bizonnyal dominálta a voksolás kimenetelét. Az előzetes felmérések szerint a Nigel Farage-féle, egytémájú Brexit Párt körülbelül 33 százalékos támogatottságot szerezhet, míg második helyen az EU-tagság fenntartását szorgalmazó Liberális Demokraták futhatnak be körülbelül 17 százalékkal. A vezető brit pártok lehangoló teljesítménye garantáltnak tűnik: a kormányzó – és vezetésváltást előtt álló – konzervatívoknak a szavazatok alig nyolc százalékát, az ellenzéki Munkáspártnak pedig körülbelül tizenhat százalékot jeleztek előre.

Lettország: a balti államban szombaton a választók körülbelül 33,5 százaléka vonult a szavazóurnákhoz, ami megugorja a 2014-es, közel 30 százalékos részvételi arányt. A szavazatokat már szombaton összeszámolták, a sajtóban megszellőztetett adatok szerint pedig a néppárthoz tartozó konzervatívok mintegy húsz százalékot vesztettek a támogatottságukból. A becslések szerint a lett voksolás nagy nyertesei a helyi liberálisok, akik kilenc százalékkal nagyobb – körülbelül tizenegy százalékos – támogatottságot szereztek.

Szlovákia: a szombati voksolás feltételezett eredményeit Szlovákia esetben is megszellőztették a sajtóban. Eszerint a baloldali kormánypárt, a SMER-SD kicsit visszaesve a szavazatok körülbelül 19 százalékát szerezhette meg ( 2014-ben 24 százalékos támogatottság körül mozogtak). Az unióbarát-liberális Progresszív Szlovákia és a konzervatív Együtt- Polgári Demokrácia szövetsége lehet a nagy nyertes: nekik jelenleg a voksok tizennyolc százalékát jósolják. A sajtóban megszellőztetett, feltételezett eredmények szerint a Magyar Közösség Pártja nem érte el a bejutáshoz szükséges, öt százalékos támogatottságot Szlovákiában. A párt a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával még tizenegy százalékos támogatottság körül mozgott, emlékeztetett a Europe Elects elemző. Szlovákia uniós tagságának kezdete óta folyamatos a magyar képviselet az uniós parlamentben, az MKP-t jelenleg Csáky Pál képviseli. A szlovák-magyar vegyes pártot, a Most-Híd tömörülést jelenleg szintén öt százalék alatt mérik.

Csehország: a 2014-es 18 százalékhoz képest a sajtó 20-25 százalékosra becsüli a részvétei arányt. A becslések szerint Andrej Babis kormányfő pártja, az ANO mozgalom lehet majd a legnépszerűbb párt, nyomában a cseh Kalózpárttal. Megszellőztetett, vagy exit poll eredmények egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Írország: Leo Varadkar ír miniszterelnök szombaton gratulált az ír Zöld Pártnak, miután az a 2014-es 4,9 százalékhoz képest megháromszorozta a támogatottságát és a becslések szerint a voksok közel tizenöt százalékát szerezte meg. A Zöldek a dublini választókerületet valószínűleg meg is nyerték. Az ír köztelevízió szerint a legerősebb párt a szavazatok 28,7 százalékával Leo Varadkar miniszterelnök pártja, a néppárthoz tartozó, jobbközép Fine Gael lett.

A még nem hivatalos eredmények szerint Máltán a baloldali Munkáspárt történetének legkomolyabb nyereségét könyvelheti el, ugyanis az európai parlamenti voksoláson a szavazatok mintegy 55 százalékát szerezhették meg. Az ellenzéki Nemzeti Párt – amely uniós szinten az Európai Néppártot erősíti – 38 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. A szigetországban szombaton tartották a voksolást. Joseph Muscat baloldali miniszterelnök „nem jutott szóhoz” az előzetes eredmények láttán. Hollandia után tehát Máltán is baloldali sikert hozhatott a voksolás.

Nagy az érdeklődés a külképviseleti szavazáson Brüsszelben

A brüsszeli külképviseleti szavazáson várakozni kell ahhoz, hogy leadhassuk a voksunkat. Délelőtt tizenegyig több mint négyszázötven magyar szavazott a belga fővárosban – lapunk ezt a Momentum helyszínen lévő munkatársától tudta meg, akik saját exit poll eredmények elkészítésén dolgoznak, mondván, hogy a pártnak fontosak a külföldön leadott szavazatok.

Lengyelország brüsszeli konzulátusáról közben hasonló hírek érkeztek: információink szerint itt az utca végén kígyózik a szavazni vágyók sora.

Lengyelországban magas, Olaszországban gyengébb a részvételi arány

Lengyelországban délig kétszer annyian adták le a voksukat, mint öt évvel ezelőtt. Eszerint az európai parlamenti választás jelenlegi részvételi aránya valamivel 14 százalék felett mozog.

Spanyolországban szintén nagy az érdeklődés. Míg a 2014-es szavazás alkalmával délben körülbelül 24 százalékos volt a részvétel, most 34 százalékos arányról tájékoztattak.

Olaszországban viszont gyengébbnek tűnik a mozgósítás: délig a választók 16,8 százaléka jelent meg a szavazóurnáknál, ami szinte pontosan megegyezik a 2014-ben, ugyanekkor mért részvétellel.

Kurz profitálhat az Ibiza-botrányból

Ausztriából is megérkeztek az első becslések, miszerint Sebastian Kurz és az Osztrák Néppárt (ÖVP) jócskán megerősödhet – az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest az ÖVP 7,7 százalékot javított és jelenleg a szavazatok 34,5 százalékára esélyes. Heinz Christian Strache botránya ellenére az osztrák Szabadságpárt 2014-hez képest csupán 2,2 százalékot ronthat és a voksok 17,5 százalékát szerezheti meg, derült ki az osztrák ORF által közölt becslésből. Második helyre jelenleg a szociáldemokratákat várják a szavazatok 23.5 százalékával.

Magyarország az élmezőnyben van

A ma voksoló tagállamok zömében sikerülhet feltornázni a részvételi arányt, legalábbis erről tanúskodnak a délután közzétett adatok. 2014-hez képest eddig lényegesen – közel tizenhárom százalékkal – többen voksoltak Romániában, és Spanyolországban is több mint tíz százalékkal magasabb az erre vonatkozó adat. Lengyelországban és Dániában pedig körülbelül hét százalékkal adták le többen a szavazatukat. Ha délután háromig bezárólag nézzük az adatokat, Magyarország szintén az élmezőnyben van: nálunk mintegy tizenegy százalékkal sikerült megugrani az öt évvel ezelőtti arányt.

Csökkenő részvételről Portugáliából, Bulgáriából és Olaszországból érkeztek hírek.

Gyengült a CDU/CSU, taroltak a Zöldek

Az Európai Parlament nemrég hat országra vonatkozóan tett közzé becsléseket. Már Németország esetében is rendelkezésre állnak adatok, eszerint a keresztény uniópártok ( CDU/CSU) körülbelül 28 százalékos támogatottsággal végeztek az élen, és 28 parlamenti mandátumra esélyesek. Utóbbi hét mandátummal kevesebb, mint az előző ciklusban.

A bajor Manfred Weber csúcsjelölti szerepe sem éreztette a hatását: a CSU története legrosszabb európai választási eredményét érte el 39,5 százalékos támogatottsággal, adta hírül a német sajtó.

A Zöldek lehetnek a helyi voksolás nagy nyertesei: a becsült 22 százalékos támogatottsággal 23 képviselői helyet szerezhetnek, ami tízzel több, mint az eddigi mandátumaik száma. Harmadik helyre a szavazatok 15,5 százalékával a német szociáldemokratákat jósolják.

Vereséget mértek Macronékra

Meglepetéshírek érkeztek Franciaországból ahol a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés vereséget mérhetett Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben nevű pártjára és annak szövetségesére, a Demokratikus Mozgalomra. Bár az Európa reformjára törekvő Macronék a voksolást megelőző utolsó mandátumbecslésekig az első helyen álltak, a tegnap esti eredmények fényében 22, 47 százalékos támogatottságot értek el – szemben Le Penékkel, akik a voksok 23,73 százalékát szerezhették. A francia bevándorlásellenesek ezzel tizenötről huszonkettőre növelhetik a parlamenti mandátumaik számát.

Gyengült a politikai fősodor

A nemrég ismertetett – 11 tagállamban exit poll eredményeken, 17-ben pedig a választásokat megelőző előrejelzéseken alapuló – becslések szerint bár az Európai Néppárt (EPP) maradhat a kontinens legerősebb pártcsaládja, több tucat mandátumot veszít majd, és a jelenlegi 216-ról 177-re csökkenhet képviselőinek a száma. Ez a szocialista és a néppárti frakció közötti olló zárulását is eredményezi: a balközépnek tegnap este a mostani 185-nél jóval kevesebb, körülbelül 147 mandátumot jósoltak. Megerősödtek viszont a liberálisok, akiknek a teljesítményéhez már Emmanuel Macron francia elnök pártjának teljesítményét is hozzászámolják. A frakció így a jelenlegi, 69 fős méretét 101-re növelheti, ezzel pedig az EP harmadik legerősebb csoportja lehet. A liberálisokat az Európa-szerte egyre népszerűbb, immár 70 fősre duzzadó zöldpárti frakció követheti.

Weber ragaszkodik a bizottság vezetéséhez

Az európai demokrácia él és virul – fogalmazott Manfred Weber, utalva arra, hogy az európai választásokon sikerült megugrani az ötven százalékos részvételt. A néppárti csúcsjelölt az Európai Parlamentben nyilatkozva arról is beszélt: boldogsággal tölti el, hogy az Európai Néppárt lett a kontinens legnagyobb pártja, de látja az egyre csökkenő mandátumszámot is . „Az Európai Néppárt képes arra, hogy stabilitást teremtsen” A néppárti csúcsjelölt ismét kizárta annak a lehetőségét, hogy az EPP szélsőséges erőkkel működjön együtt.

Ha az emberek komolyan veszik a választást, a tagállamok vezetőinek is így kell tenniük – reagált arra a felvetésre, hogy a néppárt, illetve a bajor Keresztényszociális Unió gyengülő teljesítménye árthat-e a bizottsági elnöki ambícióinak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.