Mire számítsanak a magyarok a brexit után?

Mi történik, miután Nagy-Britannia elhagyja az Erasmus-programot? Kell-e ezentúl útlevél, ha a szigetországba indulunk? Milyen követelményekkel szembesülnek a britekhez vágyó magyar dolgozók? A brit–uniós átmeneti időszak végével, és az „igazi” brexit beköszöntével magyar munkavállalók és diákok ezrei szembesülnek égetőbbnél égetőbb kérdésekkel. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb, eddig ismert információkat.

Judi Tamara
2020. 12. 28. 14:48
null
London, 2019. március 29. „Higgy Nagy-Britanniában” jelentésû transzparenst tartanak a brit EU-tagság megszûnését (Brexit) támogató tüntetõk a londoni parlamentnél 2019. március 29-én, a brit kilépés eredetileg tervezett napján, amikor az alsóház harmadszor is elutasította a kilépés feltételrendszerét rögzítõ megállapodást. MTI/EPA/Neil Hall Fotó: Neil Hall
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britanniában a Brit Statisztikai Hivatal (ONS) nyilvános adatai szerint legalább 110 ezer magyar él, ám mivel ez a szám csak a regisztráltan a szigetországban élőket jelenti, becslések szerint akár kétszázezer honfitársunk is élhet a briteknél. Egy részüket bizonyosan hazatéríti majd a brexit, miközben a Nagy-Britanniába vágyó magyarokra más munkavállalási és tanulási lehetőségek várnak. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy 2021. január elsejét követően mire is számíthatunk mi, magyarok brexitügyben.

Hogyan érinti a brexitalku a kint élő magyarokat?

Nagy-Britannia és az Európai Unió a szenteste megkötött megállapodáshoz képest már jóval korábban lefektették, hogy

a brexit nem sértheti az Egyesült Királyságban élő több mint hárommillió uniós polgár, illetve az uniós tagországokban élő több mint egymillió brit „életdöntéseit”, tehát számukra a tartózkodáshoz való jogot garantálni kell.

Ennek értelmében a kint élő és maradni szándékozó magyarok már 2019 óta online regisztrációs eljárásban kérvényezhetnek letelepedett jogállást, amennyiben legalább öt éve jogszerűen és folyamatosan az Egyesült Királyságban tartózkodnak. Akik a kérelem benyújtásakor még nem töltöttek el öt évet a szigetország területén, azok előzetesen letelepedett jogállást kaphatnak. A kérelmek benyújtására 2021. június 30-ig van lehetőség, tehát

a 2020. december 31-ig Nagy-Britanniába érkező magyarokra lényegében a máig alkalmazott szabályok vonatkoznak. A Brit Statisztikai Hivatal által közzétett adat szerint idén szeptember végéig közel 110 ezer magyar kért letelepedett vagy előzetesen letelepedett jogállást.

Ugyanez az adat a Nagy-Britanniában élő lengyelek esetében megugrotta a hétszázezret, a kint élő románoknál pedig a hatszázezret. A briteknél élő olaszok ugyancsak kiugróan nagy számban, majdnem négyszázezren jelentkeztek a brit belügyminisztériumnál.

Lengyel élelmiszerüzlet Londonban
Fotó: Warsaw Point

Mire figyeljenek a britekhez ezután készülő magyarok?

A brexitet részben a bevándorlási szigor iránti igény eredményezte, emiatt a jövőben pontrendszer segítségével szűrik a 2021. januárjától a szigetországba érkező külföldi munkaerő minőségét.

A szaktudás, a képzettség, a nyelvismeret és a fizetés mértéke is pontokra váltható, s ennek függvényében kaphat majd az adott személy vízumot. A 2021. január 1. után érkező magyaroknak tehát a munkavállaláshoz és a tanulmányok folytatásához is vízumot kell kérvényezniük a brit hatóságoknál.

Kivételt képeznek a szabály alól az uniós országok tudósai, kutatói és elismert művészei: ők a Global Talent Scheme nevű program égisze alatt állásajánlat hiányában is Nagy-Britanniába érkezhetnek. A munkába állni vágyóknak a londoni kormány előírta, hogy az állás, melynek betöltésére érkezik, legalább 25 600 font (több mint tízmillió forint) éves jövedelmet biztosít, ám egyes hiányszakmákban a felkínált összeg elég, ha évi 20 480 fontra (körülbelül nyolcmillió forintra) rúg. Pluszpont akkor is gyűjthető, ha az adott személy PhD-fokozattal rendelkezik egy olyan tudományágban, mely kapcsolódik a munkájához.

Kell-e útlevél, ha 2021. január elseje után utazunk?

2021. január elsejétől az uniós állampolgárok legfeljebb hat hónapig vízummentesen – például turizmus, családlátogatás céljából – léphetnek az Egyesült Királyság területére.

A személyazonosító igazolványokat 2021. október 1. után főszabályként már nem fogadják el, ekkortól a belépőknek útlevéllel kell igazolniuk magukat.

Utóbbi a letelepedett vagy előzetesen letelepedett státusszal rendelkezőkre nem vonatkozik: esetükben a belépést 2025. december 31-ig személyivel is lehetővé teszik.

A Nagy-Britanniában működő magyar nagykövetség tájékoztatása szerint mindenesetre azt kérik a magyaroktól, hogy rendelkezzenek érvényes útlevéllel és személyi igazolvánnyal is.

Ezentúl pontrendszer alapján kerülhetnek be a brit oktatásba az európai diákok Fotó: Getty Images

Tanulhatnak-e majd magyar diákok Nagy-Britanniában?

Boris Johnson brit miniszterelnök az alku ismertetésekor elismerte, hogy bár nehéz döntés volt, de Nagy-Britannia nem finanszírozza tovább az Erasmus programbeli (jelenleg Erasmus+) tagságát, erről ugyanis nem tudtak megegyezni Brüsszellel.

A britek helyette saját, Alan Turing matematikusról elnevezett cserediák-programot indítanak, amelyben 35 ezer brit diák külföldi tanulmányait finanszírozzák majd.

A Turing-program a szigetországba készülő európai diákoknak ugyanakkor nem nyújt anyagi támogatást, így nekik, köztük a magyaroknak, ezentúl a harmadik országok polgáraihoz hasonlóan kell diákvízumot igényelniük. Akárcsak a munkavállaló vízum, ez is pontrendszer alapján működik. Becslések szerint ez jócskán megdrágíthatja majd a Nagy-Britanniába vágyók tanulmányait. A kritikusok pedig állítják: a britek is mintegy évi kétszáz millió fonttól eshetnek el, ha ezentúl kevesebb uniós diák költekezik majd az országukban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.