Morales helyett Bolsonaro a bűnbak

Az Egyesült Államokban tanult környezetvédő aktivista, Jhanisse Vaca Daza szerint például elsősorban a bolíviai autoriter rezsim földégető politikája a felelős a pusztító tüzekért.

Miközben Jair Bolsonaro jobboldali brazil elnököt kiáltotta ki a világsajtó az amazóniai erdőtüzek bűnbakjának, a korábban sokat támadott szocialista szomszédja, a bolíviai államfő mostanra mintha megbújna mögötte, és a „jó zsaru” szerepében tetszelegne.

Evo Morales az erdőkben terjedő lángok nyomán azonnal felfüggesztette elnökválasztási kampányát, és bejelentette, szívesen fogadja a külföldi segélyeket az országban – szemben Bolsonaróval. Még meg is hívta Emmanuel Macron francia elnököt magashegyi hazájába, hogy Amazónia védelmének párizsi élharcosa saját szemével láthassa a helyzetet. Morales az elsők között jelezte, Peruval összefogva tűzoltási akcióba lendül, és az Amazónia erdőirtásainak megállítását célzó regionális találkozó mellett is teljes mellszélességgel kiállt.

A világsajtóban a korábban sokszor kritikával illetett „bolíviai diktátor” bűnei immár eltörpültek a „Bolsonaro-féle idegengyűlölő és bevándorlásellenes” politika mellett. Pedig a környezetvédő szervezetek Moralest is bírálják a tüzek miatt, csak éppen erről kevesebbet hallani.

Az Egyesült Államokban tanult környezetvédő aktivista, Jhanisse Vaca Daza szerint például elsősorban a bolíviai autoriter rezsim földégető politikája a felelős a pusztító tüzekért. Daza kiemeli, Morales azért engedte be a külföldi segélyeket, mert a közösségi média a kampányok révén nyomást gyakorolt rá. Az elnökellenes aktivistáknak ráadásul bizonyítékaik is vannak: míg az amerikai űrhivatal, a NASA műholdfelvételei szerint a tüzek gócpontja Brazíliában van, az ő képeik alapján a bolíviai Chiquitanía sokkal inkább érintett. Bírálói szerint a Pachamamának, vagyis a Földanyának időként áldozó elnök szembemegy a korábbi, környezetet védelmező politikájával.

Ez a hír azonban nem annyira érte el a világsajtó ingerküszöbét. Pedig Moralesnek korábban bőven kijutott a kritikákból. Az ország első őslakos vezetője idén már negyedszerre indul az elnöki székért, miután ismét sikerült változtatnia az államfői ciklusok számát korlátozó szabályokon. Noha egy 2016-os népszavazás során a lakosság elutasította, hogy negyedszerre is indulhasson a választáson, Moralesnek sikerült ezt a legfelsőbb bíróság segítségével mégis kivívnia. Számos országban azért ítélik őt el, mert támogatja a kokacserje termesztését, miután a kokain alapanyaga Bolívia egyik legfőbb bevételi forrása.

A baloldali vezető 2005-ben került hatalomra Bolíviában, és azóta jelentősen megemelte az életszínvonalat. Morales nagyrészt annak köszönheti népszerűségét, hogy a főként őslakosok lakta országban érvényt szerzett a hagyományok tiszteletének, és háttérbe szorította a fehér elitet.

Elemzők szerint azonban az utóbbi években kormányzása autokratikussá kezdett válni, noha a közvélemény-kutatások szerint továbbra is az élen áll. Most, hogy a brazil elnökre figyelnek a liberális bírálók, Morales esélyei negyedszerre is jóknak tűnnek.