Most jön a brexit második fázisa

A brit gazdaságot is körüllengte a bizonytalanság, multinacionális vállalatok jelentették be, hogy elköltöznek a szigetországból, a font pedig sokat veszített az értékéből.

2019. 12. 31. 15:30
EU supporters march as parliament sits on a Saturday for the first time since the 1982 Falklands War, to discuss Brexit in London
Uniópárti performansz Londonban. Mennek vagy maradnak? Fotó: Henry Nicholls Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az út nem mindig sima, sőt az idén nemegyszer meglehetősen göröngyösnek tűnhetett, ám kis lépésekkel is nagyon nagy eredményeket lehet elérni – mondta múlt heti karácsonyi üzeneté­ben II. Erzsébet. Bár az angol királynő hivatalosan nem formálhat véleményt aktuálpolitikai eseményekről, beszédében a brexit okozta brit társadalmi megosztottságra utalhatott.

Az elmúlt négy esztendőt valóban a brexit határozta meg: ez alatt az idő alatt három választást tartottak Nagy-Britanniában, átalakultak a pártválasztási preferenciák, a londoni kormány és az Európai Bizottság között létrejött, a brit EU-kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást ugyancsak háromszor vetette el a parlament. A brexit miatti huzavona, a kilépés időpontjának többszöri kitolása, illetve a pártokon és a társadalmon belüli feszültség mérgező légkört teremtett az országban. A brit gazdaságot is körüllengte a bizonytalanság, multinacionális vállalatok jelentették be, hogy elköltöznek a szigetországból, a font pedig sokat veszített az értékéből.

Ebben a törékeny helyzetben aratott nemrég magabiztos választási győzelmet Boris Johnson, az örök optimista konzervatív párti miniszterelnök, aki szerint Nagy-Britannia jobban jár a kilépéssel, hiszen szabadon írhat alá szabadkereskedelmi megállapodásokat a világ vezető gazdaságaival. Győzelme egyrészt azt jelenti, hogy – egyelőre – megbukott a marxizmus és az államosítás ígéretének útjára lépett Munkáspárt hatalomszerzési kísérlete, másrészt Johnson akkora többséget szerzett az alsóházban, hogy az EU-val kötött kilépési alkuját januárban nem fogják tudni meggátolni az ellenzéki képviselők.

Mindez azt jelenti, hogy január 31-én Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, február elsején pedig megkezdődnek az újabb tárgyalások London és Brüsszel között, ezúttal a szigetország és az unió jövőbeni viszonyáról. – Szinte biztos, hogy lesz brexit, de senki ne gondolja azt, hogy bármi megváltozna feb­ruár elsejével. Ugyanolyan reggelre ébredünk, mint egy nappal korábban: továbbra sem lesznek határok, nem lesznek vámok – figyelmeztet Gálik Zoltán.

Uniópárti performansz Londonban. Mennek vagy maradnak?
Fotó: / Reuters

A Budapesti Corvinus Egyetem docense lapunknak nyilatkozva arra emlékeztetett: Nagy-Britannia tagsága hiába szűnik meg, az EU közös piacát és vámunióját végérvényesen csak a 2020 decemberéig tartó – de a felek beleegyezésével meghosszabbítható – szabadkereskedelmi tárgyalások végén fogja elhagyni. A tárgyalások azonban várhatóan nem lesznek zökkenőmentesek, ugyanazok a problémák fognak előjönni, mint a kilépésről szóló egyeztetéseken, ezek között Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti átjárhatóság fenntartása az egyik legfajsúlyosabb kérdés.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.