Nagyhatalmak közti libikóka

Szigorította a külföldi működő tőke beáramlásának szabályait a kormány. A január elsejétől hatályos törvény egy uniós folyamathoz illeszkedik, a háttérben azonban az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás jelenik meg. Európa sajátos dilemma előtt áll: miközben eleget kell tennie a washingtoni kéréseknek, a külföldi befektetőket sem ijesztheti el.

A kínai vállalat élen jár az 5G internetes technológia kiépítésében, Washington azonban veszélyt lát a cég térhódításában Fotó: Reuters

Hiába közeledik egymáshoz az Egyesült Államok és Kína álláspontja kereskedelmi vitájukban, a kiélezett gazdasági konfliktushoz az Európai Uniónak is alkalmazkodnia kell. A szabad piac helyett az erősebb állami kontrollt előnyben részesítő gondolkodás Magyarországon egy január elsejétől hatályos törvényben ölt testet.

Az új jogszabállyal az unión kívülről érkező külföldi befektetéseket vonja szigorúbb ellenőrzés alá a kormány. A törvény értelmében a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny iparágakba, például a haditechnika, a pénzügyi szektor, a kritikus infrastruktúra vagy az elektronikus hírközlés területére érkező idegen befektetőknek az eddigieknél jóval szigorúbb ellenőrzésen kell átesnie.

A törvényt a Belügyminisztérium terjesztette fel, az új beruházások vizsgálatát is a tárca végzi. A külföldi befektetőnek bejelentési kötelezettsége van, majd az adatszolgáltatás alapján indul el a vizsgálat, ami a beruházás megtiltásával is zárulhat. Amennyiben a befektető nem tesz eleget kielégítően az adatszolgáltatásnak, a belügyminiszter egy- és tízmillió forint közötti bírságot szabhat ki.

MI ÁLL A HÁTTÉRBEN?

Eddig azonban a magyar kormány részéről semmilyen érdemi lépésre nem került sor, ez a tárca lapunknak adott válaszából derül ki. A Belügyminisztérium szerint megkeresésünk „idő előtti” volt, a jogszabály értelmében ugyanis a külföldi beruházás sorsáról a bejelentésétől számítva hatvan napon belül születhet döntés, vagyis a törvény bármilyen következményére csak hónapokkal később derülhet fény. Azt mindenesetre érdekes lesz látni, hogy milyen nemzetiségű vállalatok akadnak majd fenn a rostán.

Magyarországra az Egyesült Államokból érkezik a legtöbb, unión kívüli működő tőke, ebben a kategóriában szintén dobogós Svájc és Dél-Korea – vagyis, ha a nagy számok logikájából indulunk ki, a törvény az innen érkező beruházókat érinti majd. A kutatói szféra szerint azonban a jogszabály hátterében mindenekelőtt éppen a magyar kormány által kiemelten kezelt kínai befektetések állnak.

A kelet-ázsiai országból Európába érkező beruházók ugyanis egyre nagyobb részesedést szereznek gazdaságbiztonsági szempontból is érzékeny iparágakban. Erre elsőként Németország, Franciaország és Olaszország reagált, ezekben a tagállamokban alkották meg az első, a külföldi befektetéseket ellenőrző mechanizmusokat. A január elsején hatályba lépett törvénnyel Magyarország a tizennegyedik a sorban a 27 tagállam között, s a közös, uniós jogszabályon dolgozik az Európai Bizottság is. A testület 2017-ben hozta nyilvánosságra saját tervezetét, ami jövő év őszén léphet hatályba.

A kínai vállalat élen jár az 5G internetes technológia kiépítésében, Washington azonban veszélyt lát a cég térhódításában
Fotó: Reuters

AMERIKAi NYOMÁS

Bár a folyamat háttereként a német robotikai vállalat, a KUKA 2016-os kínai felvásárlását szokás megnevezni, más kutatók szerint az Egyesült Államok már jóval korábban nyomást gyakorolt az Európai Unióra. Ivana Karaskova, a közép-európai kutatókat tömörítő intézet, a Chinfluence elemzője lapunknak elmondta, elsőként a kínai működő tőke természetét 2011 óta vizsgáló Rhodium Group agytrösztön keresztül érkezett a jelzés Európába. Elemzésük arra hívta fel a figyelmet, hogy kínai tőkéből egyre több startup vállalatot vásárolnak fel a Szilícium-völgyben.

Azóta elmérgesedett a kereskedelmi konfliktus Kína és az Egyesült Államok között, Washington ezért már leplezetlenül lobbizik a kínai gazdasági térhódítás ellen. Hazánkat is elérte a diplomáciai offenzíva, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatása során figyelmeztetett a kínai hátterű telekommunikációs multi, a Huawei jelentette veszélyekre. Washington szerint a Huawei Peking megbízásából a felhasználói után kémked, aminek veszélye az 5G internetes technológia térhódításával rohamosan növekszik.

A kínai vállalat élen jár a nagyobb sávszélességet biztosító technológia kiépítésében, a rendszeren áramló információt pedig a 2017-ben elfogadott kínai nemzetbiztonsági törvény értelmében át kell adnia a pekingi hatóságoknak. Gecse Mariann, a Huawei magyarországi vállalatának kommunikációs vezetője azonban cáfolja a vádakat. A Magyar Nemzetnek elmondta, vállalatuk bizalmasan kezeli a felhasználók adatait, a kínai nemzetbiztonsági törvény, miután nemzetközi jogi irodák értelmezését kérte a vállalat, nem kötelezi az eszközbeszállítókat, csak a távközlési szolgáltatókat és csak Kínán belül bizonyos, a bíróságok által jóváhagyott esetekben a kínai nemzetbiztonsági szervezetekkel való együttműködésre.

A Huawei mindenesetre jóval az adatszolgáltatásról szóló törvény előtt az Egyesült Államok hatóságainak céltáblájává vált. Nemrég került nyilvánosságra, hogy az FBI már 2007-ben kihallgatta a vállalatalapító Zsen Cseng-fejt (Ren Zhengfei), majd 2012-ben felhívta a washingtoni kongresszus figyelmét a Huawei és a másik kínai telekommunikációs cég, a ZTE jelentette nemzetbiztonsági kockázatra. Ahogy a The Economist is utal rá, a konfliktus hátterében legalább olyan fontosak a gazdasági, mint a nemzetbiztonsági szempontok. A Huawei a leggyorsabban fejlődő kínai vállalat, 2018-ban 110 milliárd dollár értékű technológiát adott el, ebből 200 millió okostelefont, valamint 1500 hálózati rendszert értékesített. Ezzel a nemzetközi telekommunikációs piac 28 százalékát szerezte meg.

ELSŐDLEGES SZŰRŐ

Az Egyesült Államok és a Huawei közötti csatározás miatt az Európai Unió kötéltáncra kényszerül. Miközben a tagállamoknak komolyan kell venniük az Egyesült Államok által hangoztatott veszélyeket, a túl szigorú törvényi szabályozás elriaszthatja a befektetőket.

Horváthy Balázs nemzetközi jogász szerint Magyarország az enyhébb szabályozást választotta. – A január elsejétől hatályos törvény egzaktan meghatározza az érzékenynek minősülő iparágakat, ez a kiszámíthatóság pedig pozitív üzenetet hordoz a külföldi beruházókra nézve – mondta lapunknak Horváthy. A nemzetközi jogász hozzátette, a törvény ugyanakkor olyan iparágakat szabályoz, amelyekre már korábban is szigorú szabályok vonatkoztak, így a Belügyminisztérium lényegé­ben egy elsődleges szűrőként funkcionál az eddig is létező hatósági vizsgálatok előtt.

– A lengyel törvény nagyságrendekkel nagyobb büntetést tesz lehetővé – ezt már Peragovics Tamás, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója mondta lapunknak. Szerinte is enyhébb a magyar jogszabály a nemzetközi példákhoz képest, igaz, az Európai Bizottság által kidolgozott tervezet az eredeti elképzeléseknél jóval enyhébbre sikerült. Peragovics szerint a közös, uniós rendelet sem lesz kényszerítő erejű, Brüsszel egy szimbolikus, politikai szintet emel be a külföldi befektetések vizsgálatára.

– Volt arról szó, hogy az Európai Bizottság vizsgálhat egyes külföldi beruházásokat, erre azonban nem kerül sor – mondta Peragovics Tamás, vagyis Brüsszel legfeljebb politikai nyomást gyakorolhat a tagállamokra.