Napirenden tartják a szír elnök megbüntetését

A kormány és a biztonsági erők ellen már több európai államban nyújtottak be panaszt az áldozatok.

2021. 03. 02. 18:55
ASZAD, Bassár el-
Damaszkusz, 2013. szeptember 26. A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott képen Bassár el-Aszad szíriai elnök interjút ad a Telesur venezuelai állami televíziónak Damaszkuszban 2013. szeptember 25-én. (MTI/AP/SANA) Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismeretlen a sorsa a szíriai kormányerők által őrizetbe vett foglyok tízezreinek, továbbá a lázadó szervezetek és a terrorcsoportok is jelentős számú civilt fogtak el és végeztek ki. Sokakat megkínoztak, megerőszakoltak vagy meggyilkoltak, ami emberiesség elleni és háborús bűncselekmény

– hívja fel a figyelmet az ENSZ nemrégiben közzétett jelentése arról tájékoztatva, hogy a közel tíz éve tartó szíriai polgárháború továbbra is tombol, és egyelőre nyoma sincs annak, hogy hamarosan véget érhetne a közel milliókat elűző konfliktus.

Az ENSZ szakértői több mint kétezer-hatszáz interjút készítettek az értékelés elkészítésekor, és további hivatalos iratokat, fényképeket, műholdképeket használtak fel. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez idáig összesen hány civil halt meg a harcokban, egyes becslések szerint félmillióra tehető az áldozatok száma. Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya azonban tagadja, hogy háborús bűncselekményeket követett volna el, vagy megkínoztatta volna a foglyokat.

– Már nem reménykedem abban, hogy újra láthatom a családomat. Édesapám meghalt, és már nem láthattam őt

– nyilatkozta a BBC brit hírportálnak a 45 éves Szafía, aki először Törökországba menekült a férjével a harcok elől, majd Franciaországba költöztek.

A The New York Times amerikai napilap értesülései szerint Aszad ellen hamarosan bűnügyi vizsgálat is indulhat Párizsban, ugyanis számos civil szervezet számolt be arról a francia hatóságoknak, hogy a 2011-ben kirobbant polgárháborúban a kormányerők több alkalommal vetettek be vegyi fegyvereket civilek ellen.

– Két unokatestvéremet vesztettem el, amikor az otthonukat lebombázták. A bátyámat 2012-ben letartóztatták, azóta sem tudjuk, hogy hol van

– mesélte a 28 éves Núr al-Sam, aki a polgárháború kirobbanását követően részt vett az Aszad elleni tüntetéseken Aleppóban.

Steve Kostas, az egyik panaszt tevő emberi jogi csoport ügyvédje ismertette a szervezet korábbi jelentését, miszerint a Damaszkusz közeli Duma városában is vegyi fegyvereket vetett be a szíriai hadsereg, ezzel kioltva ezernégyszáz ember életét. Az ügy súlyosságára Mazen Darwish aktivista is felhívta a figyelmet: úgy látja, hogy mivel a nemzetközi közösség nem foglalkozik a szíriai civilekkel, így az áldozatok gyakorlatilag minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassanak számukra a hatóságok. Darwisht egyébként 2012-ben letartóztattatták, három évvel később azonban szabadon engedték, ekkoriban mondta el, hogy a börtönökben is gyakorlatilag naponta haltak meg a foglyok, sok esetben a kínzások következtében szerzett sérülések miatt.

– Azt akarjuk, hogy a franciák független vizsgálatot indítsanak, és végül elfogatóparancsot adjanak ki azok ellen, akik felelősek ezekért a civilek elleni bűncselekményekért

– jelentette ki Kostas. Hozzátette, hogy ha esetleg megindulna a vizsgálat, akkor tanúként nemcsak a támadások túlélőit, hanem a kormány azon tagjait is be lehetne idézni, akik kapcsolatban állnak Szíria vegyifegyver-arzenáljával, vagy ismerik azok működését.

A szíria Ejad al-Garib papírlappal takarja el az arcát a bírósági tárgyaláson. A férfi négy és fél év szabadságvesztést kapott, amiért hazájában 2011 szeptemberében közreműködött a rendszerellenesnek minősített emberek meghurcolásában
Fotó: MTI/AP/AFP/Thomas Lohnes

Problémát okoz azonban, hogy nincs olyan nemzetközi bíróság vagy szervezet, mely joghatósággal rendelkezne a szíriai civilek elleni bűncselekmények ügyében. A lakosság vagy az emberi jogi szervezetek olyan európai országok hatóságaihoz fordulnak segítségért, mint például Németország, Franciaország és Svédország. A felsorolt államokban egyébként több olyan büntetőeljárás is folyamatban van, ahol olyan személyeket vádoltak meg, akiket az Európába érkező menekültek között találtak meg. Legtöbbjük az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vagy a szíriai biztonsági erők alacsony rangú tagjai voltak, utóbbiakat nagyrészt emberi jogi visszaélésekkel vádolják. 2013-ban a szíriai Gúta városában hajtottak végre vegyi támadást a kormányerők, egyes becslések szerint közel kétezren hunytak el az akcióban. A támadást követően az ENSZ, valamint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vizsgálatot indított, az általuk összegyűjtött bizonyítékok azonban soha nem vezettek el a felelősökhöz, és az elkövetőket sem tudták azonosítani.

Választások jönnek

A háború nemcsak a civileket sújtotta nagy mértékben, hanem a gazdaságot is, mely gyakorlatilag összeomlott: felmérések szerint az ország rosszabb állapotban van, mint 2014-ben és 2015-ben, a fegyveres konfliktusok csúcsán, továbbá a lakosság több mint nyolcvan százaléka elszegényedett. A következő hónapban elnöki választásokat tartanak a közel-keleti államban, bár egyelőre még nem hozták nyilvánosságra a pozícióért induló politikusok névsorát. Egyes előrejelzések szerint Aszaddal szemben indulhat Dzsamál Szulimán, a Szíria holnapja nevű mozgalom jelöltje. A párt a pluralista demokrácia értékeit képviseli, ennek értelmében olyan kormányzást alakítanának ki, amelyben minden kisebbségi csoport képviseltethetné magát. Szakértők szerint mérföldkő lehet az áprilisi választás az ország történetében, ugyanis az elmúlt évek eseményei következtében sok Aszad-támogató elfordult az elnöktől, bár végső győzelme aligha kérdéses.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.