Nem akarnak szülni a nők Dél-Koreában

Dél-Koreában olyan mértékben esett vissza a gyermekvállalási kedv, hogy már-már demográfiai válság fenyegeti az országot.

Szöul egyik forgalmas utcáján szelfizik egy család. Riasztóan alacsony a gyermekvállalási kedv Fotó: Kim Hong-Ji Forrás: Reuters

Dél-Koreában olyan mértékben esett vissza a gyermekvállalási kedv, hogy már-már demográfiai válság fenyegeti az országot: a teljes termékenységi ráta tavaly rekordmélységbe zuhant, amióta 1970-től statisztikát vezetnek erről a mutatóról – számolt be a kedvezőtlen tendenciáról a szöuli kormány szerdai jelentése. (A teljes termékenységi arányszám a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga.) Egy ország populációjának szinten tartásához legalább 2-2,1-es mutató szükséges, ennél kevesebb már a népesség fogyását jelzi. Dél-Koreában elég riasztóan alakult a születésszám az utóbbi években: míg 2017-ben átlag 1,05 szülés jutott egy nőre, 2018-ban a ráta már 0,98-ra esett. Ez azt jelenti, hogy a kelet-ázsiai országban tavaly 8,7 százalékkal kevesebb gyermek látta meg a napvilágot, mint a megelőző évben.

Szöul egyik forgalmas utcáján szelfizik egy család. Riasztóan alacsony a gyermekvállalási kedv
Fotó: Reuters

Már a tavalyelőtti mutató is rekordalacsonynak számított, miközben a halálozási arány rekordmagasságba szökött – többen haltak meg, mint amennyien születtek. A CNN által idézett kormányjelentés szerint a legjobban a húszas éveik végén járó nők szülési kedve csökkent. Ezzel a statisztikával Dél-Korea a világ legkevésbé termékeny országai közé került, még Japánt is megelőzi, ahol tavaly 1,42 volt a termékenységi arányszám. Összehasonlításul, 2018-ban az Egyesült Államokban 1,72 volt a ráta, a legmagasabb mutatójú Afrika némely országában pedig a termékenységi arányszám elérheti az 5-öt és a 6-ot. Mindeközben a népesség folyamatosan öregszik. 2017-ben történt először, hogy a 65 éven felüli dél-koreaiak száma meghaladta a 0–14 éves korúakét, s az idősek a teljes népesség 13,6 százalékát tették ki.

Dél-Koreában a gyerekvállalást negatívan befolyásolják a folyamatosan növekvő, tetemes nevelési költségek is. Egy 2017-es felmérés szerint a családok jövedelmük átlag 25 százalékát – huszonkét év alatt megközelítőleg 300 ezer dollárt – költik gyermekük ellátására, születésüktől egészen a diploma megszerzéséig. A megkérdezett családok hatvan százaléka jelezte, hogy jelentős teher nekik ez a kiadás – írja a Hankyoreh dél-koreai hírportál.

Súlyosabb büntetés

A korábban kiszabott 25 évnél hosszabb börtönbüntetésre számíthat Pak Gun Hje, Dél-Korea első női államfője. A szöuli legfelsőbb bíróság ugyanis a 2018 áprilisában meghozott „ítéletcsomagból” – amely együttesen tartalmazta a korrupcióval, megvesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és kényszerítéssel kapcsolatos büntetéseket – most kivette a vesztegetést, és az ügyet visszautalta egy alacsonyabb szintű bírósághoz. Pak ellen 2016-ban kezdeményeztek eljárást, s 2017 márciusában el is távolították a hatalomból – emlékeztet az al-Dzsazíra pánarab hírportál. A volt elnök azért számíthat eddigi büntetése meghosszabbítására, mert a bíróságok a több vádpontot egyszerre tárgyaló ügyekben általában nem a maximális büntetést szabják ki az egyes esetekre. Pak akkor lepleződött le, amikor kiderült, a különleges jogokat élvező bizalmas barátnőjével több millió dollár vesztegetési pénzt csalt ki nagyvállalatoktól, köztük a Samsungtól. (M. A.)