Nem csak az atomalku a mai elnökválasztás tétje

Elnökválasztást tartanak ma Iránban, és miután Hasszán Róháni kitöltötte két egymást követő mandátumát, biztosan új vezetője lesz az országnak. Biztos befutónak a keményvonalas Ebrahim Raiszi tűnik, de a meccs még koránt sincs lefutva. A választás tétjéről Sárközy Miklós iranistát kérdeztük.

2021. 06. 18. 6:44
FILE PHOTO: A supporter of presidential candidate Ebrahim Raisi holds a poster of him during an election rally in Tehran, Iran June 14, 2021. Majid Asgaripour/WANA (West Asia News Agency)
FILE PHOTO: A supporter of presidential candidate Ebrahim Raisi holds a poster of him during an election rally in Tehran, Iran June 14, 2021. Majid Asgaripour/WANA (West Asia News Agency) via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. ATTENTION EDITORS - THIS PICTURE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY/File Photo Fotó: WANA NEWS AGENCY
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi lesz a sorsa a 2015-ben tető alá hozott, majd Donald Trump előző amerikai elnök által felrúgott úgynevezett atomalkunak? – elsősorban ez a kérdés foglalkoztatja a nemzetközi közösséget a mai iráni választások előtt. – Egy átlag iráni a JCPOA-t (az úgynevezett atomalkut) legfeljebb abból a szempontból tartja érdekesnek, hogy több pénz marad-e a zsebében. A kampányban előkerült ugyan a téma, de nem túl hangsúlyosan, és leginkább a gazdasági vetülete miatt – válaszolta lapunknak Sárközy Miklós arra a kérdésre, hogy az elnökválasztáson mekkora szerepet játszott a téma. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, az kétségtelen, hogy a most leköszönő Hasszán Róháni második ciklusa kudarcos volt, hiszen ugrott az atomalku, sőt Donald Trump volt amerikai elnök új szankciókat is bevezetett, aminek a tetejébe jött a koronavírus-járvány.

– Mindenki megérzi a pénztárcáján, hogy a négy évvel korábbi időszakhoz képest jóval kevesebbet ér a pénze

– mutatott rá.

Hasszán Róháni második ciklusa kudarcos volt, hiszen ugrott az atomalku Fotó: Reuters

Az utóbbi időben néhány derűlátó hír is érkezett a bécsi tárgyalásokról, felcsillant a remény, hogy sikerül megmenteni az alkut. Az iranista azonban kevés esélyt látott arra, hogy a közeljövőben megegyezés szülessen a kérdésben. Mint mondta, optimista becslések szerint is leghamarabb év végén várható alku. Rámutatott, hogy tavasszal megkötöttek egy 25 éves iráni–kínai együttműködési megállapodást, ami hosszabb távon a kínai befolyás növekedését jelenti, ez pedig tovább befolyásolhatja a megegyezést, bár egyes elemzők szerint az Irán-ellenes amerikai gazdasági szankciók feloldása Kína érdeke is a tervezett befektetései miatt.

– Az elnökválasztással is növekedhet a távolság a tárgyaló felek között. Már csak azért is, mert kérdés, ki lesz az új iráni külügyminiszter

– magyarázta a szakember.

A fináléra csak három jelölt maradt

Sárközy Miklós kiemelte azt is, hogy Iránban ugyan a legfelsőbb vallási vezetőé, Ali Hamenei ajatollahé a legnagyobb hatalom, ettől azonban még nagyon is van tétje az elnökválasztásnak. – Papíron minden, a feltételeknek megfelelő állampolgár indulhat a választásokon, de a gyakorlatban a politikai és vallási elitnek van esélye. A jelöltek kiválasztásában az Őrök Tanácsa kulcsszerepet játszik. Ez egy 12 fős testület, melynek felét a parlament, felét pedig a legfelsőbb vallási vezető nevezi ki. Általánosságban elmondható, hogy ez a testület konzervatív összetételű. Elvileg jogi alapokon döntenek, de nem idegen tőlük a politizálás sem – magyarázta a kiválasztás folyamatát az iranista. A szakértő hozzáfűzte:

nagy visszhangot keltett, hogy a több száz indulóból végül csak hét jelöltet hagyott jóvá a tanács, akik közül négyen visszaléptek, így a választás napján már csak három jelöltre lehet szavazni.

A szakember rámutatott, hogy a nem túl vallásos, városban élő polgárság számára elfogadható középutas jelölteket diszkvalifikálták, a szavazás napjára pedig csak két „törpe” jelöltet hagytak meg. – Úgy volt kialakítva a kiválasztás, hogy Ebrahim Raiszinek ne legyen komoly ellenfele. Ő ugyanis tökéletesen bírja Ali Hamenei és a Forradalmi Gárda bizalmát – magyarázta Sárközy. A közvélemény-kutatások szerint is toronymagasan vezet, volt olyan felmérés, amely szerint a biztos szavazók 70,4 százaléka voksolna rá. Ugyanakkor némi óvatosságra ad okot, hogy nagyon magas a bizonytalanok aránya, és egyelőre rekordalacsony szavazási hajlandóságot mértek, ami még változhat. Sárközy Miklós is arra figyelmeztetett, hogy

a meccs nem teljesen lefutott, még fejfájást okozhat Raiszinek, hogy az iráni reformisták mára egységesen beálltak Abdolnaser Hemmati közgazdász, az Iráni Nemzeti Bank távozó elnöke mögé, miután a másik reformista jelölt, Mohsen Mehralizade visszalépett, és Mohammad Khatami reformista iráni exelnök körei is Hemmati támogatására szólítottak fel.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy létezik egy ingaelv a választásnál: körülbelül nyolcévenként váltja egymást egy reformista és egy konzervatív elnök – ez pedig vélhetőleg most is így lesz.

És hogy mit kell tudni Raisziről?

A politikus nem először méreti meg magát, már négy évvel ezelőtt is ő volt Hasszán Róháni legfőbb ellenfele, akkor 38 százalékot kapott az 57 ellenében.

– A rendszer konzervatív arcai közé sorolható, a hatalom lojális híve, egyúttal kedvezményezettje. Vannak pletykák, hogy már Ali Hamenei legfelsőbb vallási vezető utódjaként építik fel, az elnökség csak „dobbantó” számára

– festette le profilját a szakember. Sárközy emlékeztetett rá, hogy családi háttere is erre kvalifikálja, hiszen régi, kelet-iráni családból származik, apósa a legbefolyásosabb meshedi vallási vezető, miközben Hamenei is meshedi, tanította a fiatal Raiszit. – Az is fontos párhuzam, hogy Hamenei is államelnök volt, mielőtt legfelsőbb vezető lett. Mintha begyakoroltatná vele az államvezetési feladatokat – tette hozzá.

Mire lehet tőle számítani, ha megválasztják?

– Külpolitikáról sokat nem mond, de a JCPOA mellett kiáll. Azt mondta, a világ minden országával jóban akar lenni, kivéve Izraelt. Főleg olyan ígéretei vannak, amelyek a szegényebb rétegekben csengenek jól. Például hogy olcsó lesz a csirke és a rizs, több állami pénzsegélyt ad a szegényeknek, leszámol a korrupcióval, egymillió új munkahelyet, négymillió új bérlakást, egy számjegyű inflációt teremt, fellendíti a helyi gazdaságokat – mutatta be a jelölt politikáját Sárközy Miklós.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.