Nem érdekeltek a konfrontációban

Csütörtökön találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök Moszkvában. Az év eleje óta a tetőpontjára emelkedett a feszültség Oroszország és Törökország között a szíriai Idlíb tartomány miatt. A találkozó célja a konfliktus diplomáciai úton történő rendezése, és bár mindkét ország erős retorikát használ, a további eszkaláció valójában egyiküknek sem érdeke. Ankarát egyre szorosabb kapcsolatok fűzik Moszkvához.

– Nehéz tárgyalások elé nézünk – ezt mondta Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan csütörtöki találkozójáról Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A két ország kapcsolata mélyponton van az év eleje óta.

A konfliktus forrása a szíriai Idlíb tartomány, a Bassár el-Aszad elnökkel szembehelyezkedő felkelők utolsó védőbástyája. Törökország a felkelőket támogatja, és nem hajlandó az utolsó megmaradt területeket is feladni Aszaddal szemben. Moszkva Szíria legfontosabb szövetségesének számít, az elmúlt években éppen a részükről nyújtott katonai segítségnek köszönhető, hogy Aszad meg tudni őrizni a hatalmát és visszafoglalta az ország területeinek nagy részét. Az Ankara és a Moszkva közötti szíriai konfliktusban négy orosz katona és ötven török katona vesztette életét az idén. Mindennek ellenére Putyin és Erdoğan találkozója kompromisszummal zárulhat, mert valójában egyik országnak sem érdeke a konfliktus folytatása. Hasonló eszkalációra közel öt éve már volt példa. 2015 novemberében Törökország lelőtt egy Szu–24 orosz vadászgépet, miután Ankara szerint megsértette az ország légterét. Putyin azonnal reagált: négy nappal később importtilalmat vezettek be a török termékekre, betiltották a török szervezeteket az országban, felfüggesztették a vízummentességet, megvonták az engedélyeket a török munkaerőtől. Kifejezetten fájó intézkedés volt a turistautak betiltása: Törökország ugyanis az olcsó árfekvése miatt az egyik legnépszerűbb külföldi utazási célpont az oroszok körében, az orosz turisták elmaradását igencsak megérezte a török Riviéra. 2016-ban az orosz–török áruforgalom egyharmadával csökkent, a török import ezen belül 47 százalékot esett vissza. A törökök levonták a következtetést, és Putyinnak írt levelében Erdoğan bocsánatot kért a történtekért, az orosz vadászgépet lelövő török F–16-os pilótáit pedig államcsíny vádjával letartóztatták. Az oroszok erre feloldották a szankciókat, a kétoldalú kapcsolatok pedig normalizálódtak.

– A Közel-Keleten feszültségek és szövetségek vannak, de egy-egy közös ügy érdekében a szereplők időnként ezeken képesek túllépni. Az Oroszországgal való konfliktusban Törökország sem érdekelt, túl sok a közös projekt, amely összeköti őket. 2015-ben más volt a helyzet, váratlanul jött, a törökök meg is égették magukat. De azóta tanultak belőle, nem fogják újra elkövetni ugyanazt a hibát – mondta a Magyar Nemzetnek N. Rózsa Erzsébet, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa.

2015 óta több közös projekt fűzte szorosabbra a két ország kapcsolatát, de a világpolitikai körülmények is a török konfrontáció ellen hatottak. Washingtonnal rossz irányba fordult Ankara viszonya az elmúlt években, nem tud az amerikai közeledésre játszani Oroszországgal szemben. Januárban készült el a Török Áramlat gázvezeték, amely orosz segítséggel tette regionális energetikai csomóponttá Törökországot. 2021 végétől várhatóan ezen a vezetéken keresztül érkezhet csaknem tízmilliárd köbméter földgáz Magyarország felé is. Számottevő projekt az akkuyui atomerőmű – Törökország első ilyen létesítménye. Az orosz Roszatom egyik leányvállalata februárban fejezte be az egyik reaktor külső burkolatának építését. A négy reaktorból álló erőmű 2023-ra készülhet el.