Nem igaz, hogy az EB jogállamisági jelentése objektív lenne

Nem igaz, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése egységes és objektív szempontok alapján értékeli valamennyi tagállamot – közölte az igazságügyi miniszter pénteken a Facebook-oldalán.

Varga Judit szerint a jelentés inkább kézikönyv a kettős mérce alkalmazásához. Kezdők és haladók egyaránt számos ötletet meríthetnek belőle – jegyezte meg a miniszter, aki összegyűjtött néhányat ezek közül a jogállamiság legnagyobb „barátait” (a Benelux és az északi államokat) bemutató jelentések áttanulmányozása után.

Azt írta: a magyar jelentés hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves beszámolójára, ugyanakkor a bizottság ezt Belgium esetében nem tartotta szükségesnek. Akkor ugyanis kiderült volna, hogy Belgium esetében 2014 és 2018 között a saját forrásokat illetően kétszer annyi ajánlással lezárult vizsgálat folyt, mint Magyarország esetében – hangsúlyozta Varga Judit.

Az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira csak a magyar jelentés utal. Pedig ezek az ajánlások például Belgium, Dánia, Luxemburg és Svédország esetében is a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére szólítanak fel.

Kitért arra is, hogy a magyar jelentés hosszasan foglalkozik a bírák illetményrendszerével, és még a hároméves illetményemelési programot is sikerül kedvezőtlen színben feltüntetnie. Egyes Benelux és északi államok jelentései a bíróságok egyértelmű forráshiányait taglalják, a bizottság ezt mégsem találja problémásnak.

Varga Judit kiemelte azt is, hogy a bizottság „igen aggódik” a magyar médiapluralizmus helyzete miatt. A médiapluralizmus-monitor szerint – amelyre Magyarország esetében sokat hivatkoznak – a médiapiac pluralizmusa Finnországban magas kockázatnak van kitéve. Ez persze a finn jogállamisági jelentésből nem derül ki – jegyezte meg a miniszter, aki bejegyzését úgy zárta: „ez csak egy kis ízelítő volt, hamarosan további példák következnek – immár haladóknak”.

Nem autentikus az Európai Bizottság jogállamisági jelentése

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése „hozott” anyagból dolgozik. Megbízhatóságát és objektivitását az határozza meg, hogy milyen forrásokra támaszkodik – írta az igazságügyi miniszter csütörtökön a Facebookon.

Varga Judit szerint a jelentés magyar fejezetében az Európai Bizottság tizenkét civilszervezet tizennégy anyagára támaszkodik. Ebből tizenhárom forrás tizenegy olyan civilszervezettől származik, amelyek az elmúlt években pénzügyi támogatást kaptak a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

A lista talán ismerős: Helsinki Bizottság, TASZ, EKKINT, Mérték – tette hozzá, azzal együtt, hogy ez még csak a felszín. A jelentés sokszor hivatkozik a bizottság korábbi jelentéseire vagy nemzetközi szervezetek anyagaira.

Ha ezek forrásait megvizsgáljuk, ott is gyakran ugyanezekre a szervezetekre bukkanunk. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy a GRECO is előszeretettel idézi a Soros-szervezeteket. A helyzet az, hogy jogállamisági jelentésünket ezek a szervezetek írták. Még azokat a részeket is, amelyek látszólag máshonnan származnak – emelte ki.