Nem volt békés a Biden-éra első amerikai–kínai találkozója

Peking szerint Washington katonai erejével és pénzügyi hegemóniájával mások elnyomására törekszik.

Anchorage, 2021. március 19. Antony Blinken amerikai külügyminiszter (j2), Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (j), valamint Jang Csie-cse, a kínai kommunista párt külügyekért felelõs vezetõje (b2) és Vang Ji kínai külügyminiszter (b) az amerikai-kínai külügyminiszteri tárgyaláson az alaszkai Anchorage-ben 2021. március 18-án. MTI/AP/AFP/Frederic J. Brown Fotó: Frederic J. Brown

Kemény és közvetlen megbeszéléseket követően véget ért pénteken az alaszkai Anchorage-ben az amerikai és a kínai diplomácia vezetőinek kétnapos találkozója, amely az első volt Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta. A csütörtökön kezdődött találkozón

a felek ritka és heves indulatokkal feszültek egymásnak,

amikor nyilvánosan, kamerák előtt is élesen bírálták a másik politikáját.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója nem sokkal azt követően, hogy a kínai küldöttség távozott, újságíróknak azt mondta: – Kemény és közvetlen tárgyalásokat vártunk, és pontosan ez történt.

A kínai delegáció tagjai anélkül mentek el a szállodából, hogy nyilatkoztak volna újságíróknak. Jang Csie-csi, a kommunista párt külügyekért felelős vezetője később a CGTN kínai székhelyű nemzetközi hírcsatornának azt hangoztatta, hogy a megbeszélések építő jellegűek és hasznosak voltak, „de természetesen még mindig vannak nézeteltérések”. Hozzátette: „Kína határozottan meg fogja védeni a nemzeti szuverenitást, a biztonságot és a fejlődést”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint Jang Csie-cse, a kínai kommunista párt külügyekért felelős vezetője és Vang Ji kínai külügyminiszter az alaszkai Anchorage-ben 2021. március 18-án
Fotó: MTI/AP/AFP/Frederic J. Brown

Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, nem lepte meg, hogy az Egyesült Államok „védekező választ” kapott Kínától, miután felvetette a kínai emberi jogi visszaélésekről szóló vádakat Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Tibet és Hongkong vonatkozásában, valamint a kibertámadásokkal és a Tajvanra gyakorolt nyomással kapcsolatban.

Blinken szerint ugyanakkor a két fél érdekei átfedik egymást Irán, Észak-Korea, Afganisztán és az éghajlatváltozás terén is.

Az amerikai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok elérte azt, amiért elment a találkozóra.

– A gazdaság, a kereskedelem és a technológia terén elmondtuk partnereinknek, hogy ezeket a kérdéseket a kongresszussal, szövetségeseinkkel és partnereinkkel szorosan egyeztetve vizsgáljuk meg, és úgy fogunk továbblépni, hogy teljes mértékben megvédjük és előmozdítjuk munkavállalóink és vállalkozásaink érdekeit – fejtette ki Blinken. A kínai állami televízió idézte Vang Ji külügyminisztert, aki kiemelte: közölték az amerikai féllel, hogy Kína szuverenitása elvi kérdés, ne becsüljék alá Peking eltökélt szándékát, hogy megvédi azt.

Szócsatával indult a találkozó. Kemény szócsata bontakozott ki az amerikai és a kínai diplomácia vezetői között csütörtökön kezdődött alaszkai találkozó előtt. Antony Blinken kijelentette, hogy Kína lépései az ujgurok lakta Hszincsiangban, Hongkongban és Tajvan térségében, az Egyesült Államok elleni kínai kibertámadások és a szövetséges országok elleni erőszakos kínai gazdaságpolitika veszélyezteti a szabályokon alapuló világrendet, amely fenntartja a globális stabilitást. Jake Sullivan azzal egészítette ki Blinken bírálatát, hogy Kína „támadást indította az alapértékek ellen”. Washington nem akar konfliktust Kínával, de nincs ellenére a kemény verseny – tette hozzá. Erre reagálva Jang Csie-cse negyedórás indulatos beszédet tartott kínai nyelven, amelyben ostorozta az Egyesült Államok szerinte nehézségekkel küzdő demokráciáját, az emberi jogok helyzetét, a kisebbségekkel szembeni rossz bánásmódot, de bírálta Washington kül- és gazdaságpolitikáját is. Szerinte az Egyesült Államok katonai erejét és pénzügyi hegemóniáját arra használja, hogy kiterjessze fennhatóságát, és elnyomjon más országokat. (MTI)