Németh Zsolt: Ukrajnának változásra van szüksége a kárpátaljai magyar közösséget érintően is

Magyarország nem támogatja az európai uniós külpolitika terén a minősített többség alkalmazását, és úgy gondolja, az uniónak hallhatóbb, egyértelműbb, bátrabb külpolitikát kell folytatnia, de úgy, hogy ne sértse a tagállamok önállóságát, és ne idézzen elő újabb megosztottságot a tagországok között – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben, az Európai Parlamentben az MTI-nek nyilatkozva kedden.

Forrás: MTI2019. 04. 02. 16:21
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németh Zsolt az Emberi és kisebbségi jogok az EU szomszédságában címmel az Európai Parlamentben tartott konferencián kiemelte, olyan békére van szüksége Ukrajnának Oroszországgal, amely lehetővé teszi az ország nyugati integrációját. Az integráció ugyanakkor nem lehetséges akkor, ha a nemzeti kisebbségek identitását Ukrajna nem tartja tiszteletben.

„Nem kerülhet sor Ukrajna nyugati integrációjára, ha tekintélyelvű és belső közösségei közötti feszültségeket elmélyítő országgá változik. Ha a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát, a kisebbségi oktatáshoz való jogát, az önkormányzatiság megteremtésének elvét nem tartja tiszteletben” – fogalmazott.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségeket érintő ukrán törvények mind azt mutatják: a nemzeti identitások tiszteletben tartása tekintetében nagyon rossz irányú tendencia zajlik Ukrajnában.

„Jogi értelemben az emberi jogok és az abba beletartozó kisebbségi jogok helyzete Ukrajnában történelmi mélyponton van. Az elmúlt néhány év a visszalépés időszaka volt” – fogalmazott.

Azt hangoztatta, az ukrán elnökválasztás legfőbb tétje, hogy lesz-e esély és lesz-e politikai szándék az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.

Magyarország derűlátó. Úgy gondolja, hogy egy választás minden esetben új kezdet lehetőségét hordozza magában. Remélhetőleg sikerül fordulatot elérni a magyar-ukrán kapcsolatokban, illetve Kijev és a kárpátaljai magyar közösség viszonyában egyaránt – emelte ki Németh Zsolt.

Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad különválasztani a kisebbségi jogokat az emberi jogoktól. A kisebbségi jogok ugyanis az emberi jogok szerves részét képezik.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában fontosnak nevezte a kisebbségi közösségek ügyének napirenden tartását, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek kérdését ne lehessen olyan egyszerűen „leseperni az asztalról a szubszidiaritás elvére hivatkozva”.

Ukrajna európai integrációját tekintve elfogadhatatlannak nevezte, hogy diszkrimináció érje az olyan sérülékeny csoportokat, mint az etnikai és nyelvi kisebbségek. Véleménye szerint ugyanilyen aggodalomra ad okot a kidolgozás alatt levő nemzetiségi törvény is, amely jogi kategóriaként másodlagos állampolgárokká tenné a kisebbségeket. Ezek az intézkedések szembemennek az európai szabadságjogokkal és a nemzetközi standardokkal – jelentette ki a képviselő.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében kijelentette, a választók többsége elégedetlen az eddig folytatott ukrán politikával. „Egyértelmű, hogy az ország változást akar. Változást akar Kárpátalja, és a kárpátaljai magyarság is” – húzta alá.

Véleménye szerint reményt jelent, hogy egy rossz állapotot követően lehetőség nyílik a változásra. A magyar kisebbség azt akarja, hogy Ukrajna olyan európai demokratikus jogállam legyen, ahol az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait is tiszteletben tartják – tette hozzá.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő, a konferencia szervezője az eseményt értékelve aláhúzta: jó lenne, ha az EU vezetői nem hunynának szemet a különböző emberi és kisebbségi jogsértések felett, és komolyan megkövetelnék Ukrajnától a valós reformokat, nem csak a Patyomkin-faluhoz hasonló látszatintézkedéseket, amelyek miatt már így is nagyon jelentős a társadalmi elégedetlenség.

Magyarország nem támogatja az uniós külpolitikai döntésekben a minősített többség alkalmazását

Magyarország nem támogatja az európai uniós külpolitika terén a minősített többség alkalmazását, és úgy gondolja, az uniónak hallhatóbb, egyértelműbb, bátrabb külpolitikát kell folytatnia, de úgy, hogy ne sértse a tagállamok önállóságát, és ne idézzen elő újabb megosztottságot a tagországok között – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben, az Európai Parlamentben az MTI-nek nyilatkozva.

Németh Zsolt az EU-tagállamok parlamenti külügyi bizottságainak tanácskozását követően kijelentette, nem szabad a külpolitika területére olyan konfliktusokat bevinni, mint korábban a kvótatörvény elfogadása volt. Az Európai Uniónak nagy erénye, hogy közös rendszer alapján tevékenykedik, és kompromisszumok által talál megoldásokat a külügyeket érintő kihívásokra – szögezte le.

Erős vezetés mellett van mód arra, hogy az unió közösen meghozott döntések alapján megfogalmazott álláspontokat a nemzetközi szintéren tudjon hatékonyan képviselni és érvényesíteni – húzta alá.

Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban befelé fordult és nem szentelt kellő figyelmet a bővítésre. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kijelentése negatív üzeneteket közvetített, amely szerint mandátumának öt éve alatt nem kerül sor uniós bővítésre – mondta.

„Fordulatra van szükség a következő uniós bizottság munkája során” – jelentette ki.

Németh Zsolt veszélyesnek nevezte azokat az elképzeléseket, amelyek szerint előbb nagyarányú reformfolyamatokat kell végrehajtani az Európai Unióban, és csak azt követően szabad a bővítéssel foglalkozni. Véleménye szerint ez a megközelítés nem számol azzal, hogy a Nyugat-Balkánon súlyos konfliktusok keletkezhetnek, és azzal sem, hogy a bővítés folyamata olyan reformok végrehajtását is jelenti, amely hozzáadott értéket képvisel az Európai Unió egészét tekintve.

Magyarország szerint a reformfolyamatnak és a bővítésnek párhuzamosan kell zajlania, ugyanis a bővítés elmaradása a reformfolyamatot veszélyezteti. Magyarország ezért arra törekszik, hogy az Európai Unió reformfolyamatában kiemelkedő helyet kapjon a bővítési politika – húzta alá az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.