Nicolás Maduro egymillió katonát toboroz

Elemzők szerint Maduro azért szándékozik növelni a létszámot és erősíteni a haderőt, mert az ellenzék próbálja ellene fordítani azt.

Zetelaki Réka
2019. 04. 15. 13:54
Venezuelan soldiers take part in a ceremony with Venezuela's President Nicolas Maduro, after his swearing-in for a second presidential term, at Fuerte Tiuna military base in Caracas
A hadsereg továbbra is a kormány mellett áll, hiába ajánlott az ellenzék amnesztiát Fotó: REUTERS/Adriana Loureiro
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

További egymillió embert toboroz Nicolás Maduro venezuelai elnök a népi hadseregbe az év végéig. – Védjük meg kéz a kézben hazánk békéjét, szuverenitását, területi integritását és függetlenségét – szólított hadba az elnök Caracasban a hétvégén. Kiemelte azt is, a törvényhozás módosítja a szükséges rendelkezéseket, és a népi hadsereg a nemzeti fegyveres erők (Fuerzas Armadas Bolivarianas Nacionales) részét képezi majd.

A népi milícia már így is 2,1 millió főt számlál, és közvetlenül az elnök irányítása alá tartozik. Elemzők szerint Maduro azért szándékozik növelni a létszámot és erősíteni a haderőt, mert az ellenzék próbálja ellene fordítani azt. Korábban arra szólították fel a katonaságot, hogy amennyiben átállnak az ellenzéki oldalra, amnesztiában részesülnek. Az utóbbi hónapokban ennek nyomán több olyan hír is szárnyra kapott a nyugati sajtóban, amelyek szerint a hadsereg nagy számban elkezdett átállni az ellenzék mellé. Később azonban kiderült: mind­össze kémkedésről volt szó, és ez még nagyobb zavart okozott a lakosság köré­ben és a határokon.

Az elnök ugyanakkor nemcsak saját védelmét akarja biztosítani, hanem a mezőgazdaságban is be akarja vetni a katonákat. Beszédében felszólította a népi milícia ­tagjait, vegyenek részt a termelésben, mivel a lakosság jelentős hiányt szenved élelmiszerből, amióta az Egyesült Államok leállította az országba irányuló élelmiszerexportot.

Juan Guaidó, az USA által támogatott ellenzéki vezető idén január ­23-án nevezte ki magát ideiglenes elnöknek, hogy új demokratikus szavazást hívjon életre. Ezt követően bejárta a környező országokat, és támogatókat szerzett Európában­ is. Próbálkozásainak azonban mindeddig nem született eredménye: a hadsereg ugyanis továbbra is Maduro elnök oldalán áll, és a katonai beavatkozás lehetőségét a régió országai ellenzik. Guaidó mindenesetre – már újra Venezuelában – felszólította a lakosságot, hogy menjenek az utcára, egyszer és mindenkorra vessenek véget az elnyomó uralomnak.

A hadsereg továbbra is a kormány mellett áll, hiába ajánlott az ellenzék amnesztiát
Fotó: REUTERS/Adriana Loureiro

A hétvégén egy interjúban arról beszélt, az orosz csapatok jogtalanul érkeztek Venezuela területére, miután az elmúlt hetekben orosz katonák és segélyszállítmányok érkezéséről is szóltak a hírek. – Az egyetlen, aki külföldi haderő belépésére engedélyt adhat, az a nemzeti kongresszus – utalt a hatalmától megfosztott törvényhozásra, amelynek ő a házelnöke. Kiemelte, „Venezuela összeomlott, a Maduro-rezsim pedig egy buborékban él, az ország ezt nem tudja tovább tolerálni”. Hozzátette, a „Maduro-rezsim szadista és kétségbeesett”, és ezen a héten az amerikai segélyek nagy részét beszállítják az országba.

Az USA által finanszírozott segélyszállítmányok már hónapok óta várakoznak Venezuela határainál, amelyeket a Maduro-kormány lezáratott. Az elnök az USA trójai falovának tekinti a segélyeket, és inkább Moszkvától érkező orosz segítséget engedett be az országba. Azt azonban nem lehet tudni, pontosan milyen szállítmányról volt szó, ahogy azt sem, valójában mi a helyzet az országban. A helyszíni tudósítások alapján a szakértők úgy vélik, súlyos egészségügyi válság bontakozott ki – legalábbis erről ír a Caracas Chronicles híroldal nemzetközi és venezuelai szervezetek kutatásaira hivatkozva.

Kiemeli, súlyos a helyzet a HIV-, a tuberkulózis és a maláriafertőzöttek kapcsán. A HIV-fertőzöttek nem jutnak megfelelő gyógyszerellátáshoz, ami nemcsak a betegség romboló hatását akadályozná meg, hanem a terjedését is. Rohamosan nőtt a malária áldozatainak száma is: 2017-ben például a dél-amerikai kontinensen történt 456 halálesetből 80 százalék Venezuelában történt. Arra figyelmeztetnek, megfelelő beavatkozás híján az egész kontinensre veszélyt jelenthet a válsághelyzet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.