Óriási a tömeg, de a kemény mag diktál

Korábban nem tapasztalt tömeg gyűlt össze vasárnap Hongkong belvárosában a legutóbbi, Kína-ellenes tüntetésen. A június óta kitartó tüntetők ezzel maguk mögött tudhatják a múlt heti mélypontot, amikor is erőszakba torkollott a hongkongi repülőtéren tartott akciójuk. Bár a vasárnapi demonstráció összességében békésnek mondható, helyszíni tapasztalataink szerint továbbra is a kemény mag diktálja az eseményeket. A tüntetők és a hongkongi kormány reakcióiból kiderül, a konfliktusnak még messze nincs vége.

Több mint másfél millióan vonultak az utcára a hongkongi demokráciát követelők a szervezők szerint Fotó: Tyrone Siu Forrás: Reuters

– Vedd fel a gázmaszkod, haver! – szól oda egy húsz év körüli srác, akiről első ránézésre nem a gondoskodás és jóakarat jut az eszembe. Tetőtől talpig feketében van, arcát az orráig símaszk takarja. Fején bringás sisak, azon ipari védőszemüveg, így várja a bevetést. Miközben mindketten a gázmaszkunkkal babrálunk, a sötét szerelés alól elővillan a tekintete. Ekkor látom: vékony, kissé talán be is rezelt ázsiai kölyök aggódik a biztonságomért. Majd visszamegy társaihoz, és pár szófoszlányból hallom, ahogy elnézően röhögnek rajtam, az együgyű külföldin.

A hongkongi központi kormány épülete előtt állunk, egy végeláthatatlan tömeg élén. Ide gyűrűzött be a vasárnapi tüntetés, amit a nemzetközi sajtó sorsfordítónak állít be. Múlt héten a repülőteret is megszállták a tüntetők, az akció azonban csúnya véget ért: a demonstrálók ártatlanokat, közöttük egy kínai újságírót vertek meg. Azóta nem vonult utcára a Hongkong szabadságát követelő, úgynevezett demokráciapárti tömeg, felmerül ezért a kérdés: talán elfogyott a lendület a fiatalokból? A demonstrálók először júniusban vonultak az utcára, miután a széles körű auto­nómiát élvező Hongkong Kína-barát kormánya által támogatott kiadatási törvény vitája a célegyenesbe érkezett. Az új jogszabály lehetőséget biztosítana arra, hogy a szárazföldi Kína szökevények kiadatását kezdeményezze, ám a demokráciapárti ellenzék, illetve a tüntetők szerint ez csak trükk. Úgy vélik, Peking a politikai üldözötteket is célkeresztbe venné, amivel csorbulna Hongkong önállósága, amit 1997-ben, az átadáskor biztosított szerződésben a korábbi gyarmattartó, Nagy-Britannia.

– Soha egy pillanatra nem gondoltuk, hogy elfogyhat a kritikus tömeg – mondja magabiztosan egy másik tüntető. Szerinte a sajtó csak felfújta a napokban a repülőtéren történteket. A hongkongi légikikötő a világ egyik legnagyobb ilyen célú épülete, a fiatal szerint a repülőjáratok törlése is eltúlzott reakció volt, amivel a kormány a tüntetők brutalitására próbálta felhívni a figyelmet. – Vannak persze, akik balhézni járnak ki az ilyen eseményekre, de nézz körül! Ez egy teljesen békés, normálisan vonuló tömeg – mutat körbe. A fiatal – akiről közben megtudom, hogy az egyik helyi egyetem tanulója – okkal magabiztos. Korábban aligha tapasztalt módon nagy a részvétel, mint később kiderül, a szervezők, a Civil Emberjogi Front beszámolója szerint 1,7 millió ember vonult az utcára. – A hatóságok csak a Viktória-parknál engedélyezték a tüntetést, a kormányépületnél nem. A park területére azonban a tömeg töredéke sem fért be, ami sokakat felbőszített – így a hongkongi fiatal. Mint elmondja, a tüntetők tábora kettéoszlott. A békések a Viktória-parknál maradtak, miközben a kemény mag – vagy ahogyan ő hívja őket, a „katonai szárny” – a nem engedélyezett területre, a kormányépületekhez indult el.

Több mint másfél millióan vonultak az utcára a hongkongi demokráciát követelők a szervezők szerint
Fotó: Reuters

Ám hamarosan egy irányba fordul a forgatag: a békés tüntetők nagy része is a kormányépülethez siet. A tömeg középső, hátsó részén vannak idősebbek és családosok is, illetve blokkokban külföldi szimpatizánsok is felbukkannak, amerikai és ausztrál zászlókat lengetve. A kiadatási törvény nem igazán téma a tüntetők körében. A mozgalom most már inkább a Peking támogatását élvező Carrie Lam kormányzó lemondását sürgeti, a tömegben skandált szlogenek kimondottan ellenségesek. A Hongkong szabadságát követelő szólamoknál erősebben ismétlődnek a szárazföldi Kínát szidalmazó megfogalmazások. Különösen igaz ez a tömeg éléhez közeledve. Engem a tüntetők keményebb vonala érdekel, így jutok el a fekete maszkos társasághoz, akikkel most azt várjuk, hogy a rendőrség lépjen valamit.

A rendfenntartók magas kordonok mögül figyelik az eseményeket, kezdve megunni az illegális tüntetést. Hangosbemondókon szólítják fel a tömeget, mindenki menjen haza, különben elkezdik az oszlatást. Ez persze itt olaj a tűzre. A tömeg skandálni kezd, a kormányépület falán vadul cikázni kezdenek a tüntetések szimbólumává vált lézeres mutatók fényei. Készülnek a felcserek is, az addig az egyik felüljárón unottan kártyázó, vöröskeresztes egészségügyisek is magukra öltik a szemüveget, gázmaszkot, egyéb védőfelszereléseket. A rendőrség azonban csak nem akar előjönni a kordonok mögül – kivárásos taktikájuk végül működni látszik. Bár egyesek élelmet, vizet hordanak a skandáló tömegnek, az emberek lassan felszívódnak.

Mindezzel nincs vége a tüntetők és a kormány közötti állóháborúnak. Hiá­ba kerekednek felül a békés tüntetők a kemény mag felett, a helyi kormánytól nem kapnak éppen dicséretet. Mint közlik, a menet komoly kárt okozott a közlekedésben, amit a hatóságok állandó beavatkozása tudott csak mérsékelni.

Gazdaságélénkítő lépések

A vállalatokat és a lakosságot segítő intézkedéseket jelentett be Paul Chan hongkongi pénzügyminiszter; ezekkel az eluralkodó politikai és társadalmi zűrzavar, valamint az amerikai–kínai kereskedelmi háború negatív hatásait kívánják enyhíteni. A 19,1 milliárd helyi dollár (714,5 milliárd forint) összértékű intézkedések a remények szerint 0,3 százalékkal növelhetik a gazdasági teljesítményt, ám szakértők szerint a recesszió így is elkerülhetetlen. Chan úgy fogalmazott: „A tájfun már felénk tart.” Friss adatok szerint a GDP 0,4 százalékkal esett vissza a második negyedévben az eggyel korábbi, még többel a néhány héttel korábbi előrejelzéshez képest. Azzal kapcsolatban, hogy az intézkedések segíthetnek-e a kedélyek csillapításában az egyre hevesebb tüntetések után, a South China Morning Post által idézett demokráciapárti és kormánypárti törvényhozók, valamint a helybéliek egyaránt szkeptikusan vélekedtek. Szerintük a tüntetések politikai jellege miatt az intézkedések keveset nyomnak a latban. (MTI)